.svg)
Január 22-én, a magyar kultúra napján a marosvásárhelyi G. Caféban került megrendezésre a Látó szépirodalmi folyóirat Ady centenáriumi lapszámának bemutatója, amely kizárólag Adyhoz kapcsolódó írásokat tartalmaz.
A beszélgetést Kovács András Ferenc, főszerkesztő nyitotta meg, aki pár szót szólt a magyar kultúra napját és a himnusz születését illetően, majd bemutatta a jelenlevő irodalmárokat: Markó Béla volt főszerkesztőt illetve Demény Péter, Varga László Edgár és Vida Gábor szerkesztőket, akik a bemutatást követően felolvastak öt általuk választott Ady verset (A ló kérdez, Kocsi-út az éjszakában, Hideg király országában, A muszáj Herkules, Ki várni tud). Ezután azok olvastak fel, akik prózai művekkel tisztelegtek Ady előtt.
Ezt követően Kovács András Ferenc kérdezte a fellépőket, elsőként arra volt kíváncsi, hogyan választották ki a felolvasott Ady verseket. Varga László Edgár bevallása szerint nehezen tudott verset választani, mivel úgy érezte, hogy eltávolodott Adytól, annak ellenére, hogy gimnazistaként még nagyon magáénak gondolta az Ady-életérzést. De mindemellett egy meghatározó újítónak tartja, aki korában biztosan sok magyar fület lepett meg szavaival. Markó Béla elmondta, hogy ő valójában több költeményt jelölt meg a kötetében és csak az utolsó pillanatban választotta ki a felolvasásra szántat. Emellett kis témabeli kitérőt tett Ady személyének megosztó mivoltával kapcsolatban, akit véleménye szerint mindazok félreértettek, akik csak a vátesz szerepet emelték ki költészetéből. Éppen ezért, ő olyan verset szeretett volna választani, amiből Ady iróniája és játékossága tűnik ki elsősorban. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Ady nagy hatással volt az utána alkotó több neves költőre, így például József Attilára, Radnóti Miklósra de még az Adyt nem kedvelő Kosztolányi Dezsőre is. Vida Gábortól megtudhattuk, hogy ő eredetileg Nietzsche műveit tanulmányozta, s eközben vette észre, hogy a filozófus gondolatai gyakran hasonlítanak egy-egy Ady-sorra. Ő ezen gondolatbeli párhuzam alapján próbált megfelelő verset találni az alkalomra. Ezután Demény Péter választási indoklását hallhattuk, aki olyan költeményt tartott fontosnak felolvasni, amit nem tanítanak az iskolában, aminek az üzenete nem széleskörűen ismert. Utoljára Kovács András Ferenc szólalt fel, aki kiemelte, hogy Ady egy úttörő volt a magyar irodalomban versei témáját tekintve, hisz előtte nem sokan írtak műveikben tüzes szerelemről vagy akár testiségről.
A továbbiakban szó esett Ady magánéletbeli önpusztításáról és ennek kihatásáról költészetére. Abban egyet értett mindenki, hogy Ady költészetbeli szelleme a napi több liter bor után sem homályosult el, sőt éppen ez a lázadó, káros, nemtörődöm életvitel adott hitelt szavainak. Hiszen milyen költő az aki az élet kibírhatatlan keserveiről ír és mégsem hal bele ebbéli szenvedéseibe? Ady belehalt és ezzel kellően súlyos nyomatékot helyezett minden egyes saját életfilozófiájával kapcsolatos gondolatára az utókor számára.
