.svg)
Az idei FISZ-tábor nem csak a „napközis” jellegéből adódóan bizonyult különlegesnek, hanem a tábor koncepcióját tekintve is, hiszen az irodalom mellett szerepet kaptak különböző társművészetek is. A tábornak otthont adó Gólya Presszót szinte minden nap belengte az előző tábor nosztalgikus hangulata, de ezzel együtt váltak sokszínűvé a találkozások, beszélgetések és ismerkedések.
A három napos szoros együttlét és közös gondolkodás minden nap elején a műhelymunkákkal kezdődött, ahol felszabadult hangulatban dolgoztak együtt a résztvevők egymást építve sajátos felvetéseikkel. Idén öt típusú műhely zajlott párhuzamosan, nyolc kiscsoportban. A líraműhelyek vezetői Terék Anna és Nádasdy Ádám voltak, míg a prózát Bán Zsófia, Kiss Tibor Noé és Solymosi Bálint tartották. A kritikaműhelyt Károlyi Csaba irányította és műfordítással a PesText workshopok foglalkoztak. Az idén egy új műhellyel gazdagodott a szakmai program, ugyanis a gyerek- és ifjúsági irodalom is helyet kapott, melynek vezetői Kalapos Éva és Kollár Árpád voltak.
Fotó: Gondos Mária Magdolna
A délutáni beszélgetések is visszatükrözték a gyerekirodalom fontosságát. A beszélgetések és előadások színes palettája közül a tábor második napján sort került a Dániel Andrással való beszélgetésre, aki több gyerekkönyv szerzője és némelyiknek szerzője és illusztrátora is egyben. Erről a kettős izgalmas folyamatról kérdezte leginkább a meghívottat Elekes Dóra, de emellett szó volt a képzőművészeti hatásokról, az ihletettségről és a semmittevés megjelenítésének fontosságáról, amiben kreativitás rejlik, ugyanis ez nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is érdekes. A közönség soraiból felhangzott kérdés behozott egy szintén fontos aspektust a gyerekirodalomra nézve, miszerint a kutatások és a kritikák mennyire befolyásolják vagy segítik elő az alkotói folyamatot. Dániel válasza szerint fontos a szakmai visszajelzés a kritikák által, viszont még fejlődnie kell ennek a területnek.
Fotó: Gondos Mária Magdolna
A tábor a koncepciójához híven – miszerint az irodalom mellett igyekszik megjeleníteni a különböző társművészeteket is – szombatra, a harmadik napra egy festőművészeti alkotóházaspárral való beszélgetésre teremtett lehetőséget. Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós a moderátor kérdéseire leginkább a közös alkotásaikról, az alkotói folyamatokról, a kiállításaikról, valamint a pályakezdéseikről beszéltek.
Fotó: Gondos Mária Magdolna
A résztvevők nem csak egy képzőművészeti alkotóházaspárral találkozhattak, hiszen már a tábor első napján is a beszélgetések sorozatát egy olyan házaspár nyitotta, kik összefüggő alkotói területeken mozognak. Wilhelm Droste irodalomtörténész és műfordító és Enyedi Ildikó filmrendező és forgatókönyvíró beszélgetése az életprojektjeik közös pontjainak feltárásával indult, majd a fókusz átkerült Enyedi Ildikó A feleségem története című legújabb filmjére. A kérdések leginkább a közvetíthetőségre, az adaptáció előnyeire és nehézségeire vonatkoztak, valamint a befogadó, a néző és az olvasó helyzeteinek különbségére.
Legfőképp az irodalomról, gyerekirodalomról, de az ahhoz kapcsolódó művészetekről, filmes adaptációról és képzőművészetről is szólt az idei FISZ-tábor, kinyitva ezzel egy olyan széleskörű perspektívát, ahol minden érdeklődő megtalálta a számára megfelelőt. A szakmai műhelyeket és a sokszínű beszélgetéseket megkoronázták az ebéd- és vacsoraszünetekben történő ismerkedések és társalgások, ami még inkább emlékezetessé tette a táborban való részvételt.
>>> 2. rész
