Íriszek és lilák Kerekes Gyöngyi munkáiban

„A művészet nem tárgy, a művészet élmény”

                                 (Josef Albers)

2023. május 3-23. között volt látogatható a marosvásárhelyi Art Nouveau Galériában Kerekes Gyöngyi egyéni kiállítása. A kiállítás – mondhatni – körülöleli a művésznő életművét, hiszen visszacsatol a marosvásárhelyi szülői ház kertjének élményvilágához. Itt „lenyűgözött az ég, a föld, a szél, az eső, a növények, a virágok, a színek szépsége. Amit átéltem, a természettel való egység nagyszerűsége, a »Minden Egy« békéje volt, a természetes spiritualitás” – vallja a művésznő.

Kerekes Gyöngyi témaválasztása egy koherens egységet alkot 1988-tól kezdődően napjainkig, amelyet az önvaló, a transzcendens világgal való kapcsolódás keresése határoz meg. Már egész fiatal kortól ennek a kapcsolatnak a lehetőségeit a növényvilág elemeiben véli megtalálni, amelyek közül folyamatosan visszatérőek a falevél és az írisz motívumai.

A Herbárium című sorozat első munkája már 1988-ban megszületett, amikor a művésznő falevelekből vágott ki számokat, ezzel érzékeltetve az idő múlását, azon kívül pedig a természet és a számok világának organikus kötődését a számmisztikában. A Herbárium 2. és 3. című munkájában az elszáradó írisz ugyancsak a mulandóság kifejezésére szolgál.

A Prokrusztész ágya (1989) című két alkotása is az elszáradt írisz leveleit idézik fel. Ebben az alkotásban a művésznő eredeti módon kapcsolja össze a görög mitológia kegyetlen alakját, Prokrusztészt – aki a vendégeit halálra kínozta, mert termetük nem az ágy méreteihez illett – az írisz görög szimbolikájával, ahol a virág az alvilág kapuja, a gyász és a halál kifejezője. A művésznő életében ez volt az a periódus, mikor az alkotási és a művészi szabadság egyre kilátástalanabbnak tűnt a kommunista rendszer diktatórikus szorításában.

Nagy hatással volt rá Ogata Korin Íriszek című munkája elbűvölő egyszerűségével, kromatikájával. Így született meg egy parafrázis, a Paraván (1991) című kompozíció, amely a száraz levelekből létrehozott sötét négyzeteivel az ember által tönkretett természetre utal. Ez a munka meghatározó volt a művésznő életében, hiszen általa lép át a szimbólumok világába.

Az írisz motívuma elkíséri Ujvárossy Kerekes Gyöngyi munkásságát napjainkig. Későbbi absztrakt festményein – a Spirituális kertek című sorozatában – a színek felragyognak, egységes kompozícióba állnak össze, létrehozva egy élénk, fiatalos, élettel teli világot. Itt már más értelmet nyer a nőszirom fogalma: a szem írisze, a fény és a megtisztulás szimbólumává válik. A formák, a vonalak és a színek mágiája hoz létre egy csodálatos egységet ezekben a munkákban. A színek egymással való kommunikációja – és azáltal, ahogyan egymásmellettiségükben megváltoztatják saját kvalitásukat, átértékelődnek, kiemelik, életet adnak egymásnak, így a természet elemeinek örök kapcsolatát jelenítik meg a vásznon.

Főként a kör szimbolikája uralja ezeket a munkákat, a kör, amely mindig az egység, a teljesség, a nap, a teremtőerő, a kozmosz és a tökéletesség szimbóluma volt. Ezek a formák a geometria ősi tudományához fordulnak vissza, amely – akárcsak a számmisztika – a transzcendensből meríti erejét. „Ez a sorozat az ember és istenség közötti egység kifejezésére vállalkozott, és ugyanakkor az ember integrálására a szeretet által az univerzum legnagyobb közösségébe” – vallja a művésznő.

A Belső lépcsők című munkája egy hatalmas, ötrészes kompozíció. Monumentalitásával és a kromatika bravúrosságával egyértelműen uralja a teret. A kompozíció a színek kölcsönhatásának erején és mágiáján túl, azok szimbolikáját is maximálisan kimeríti. A lila szín ad egységet a több részből álló kompozíciónak. Ennek a színnek a legmagasabb a vibrációja a spektrumban, a spiritualitás, a belső elmélyülés, a bűnbánat színe, isteni lényegünk szimbóluma. Ebben az alkotásban jut kifejezésre Kerekes Gyöngyi munkásságának kvintesszenciája: a harmónia, a békesség, a derű iránti vágy realizálása. A művészi érzékenységnek és autentikusságnak az az erőteljes kifejeződése, amely Kerekes Gyöngyi munkásságát egy egész, koherens egységbe fogja össze.