.svg)
Május 12-én, pénteken délelőtt ismét gyerekek vették birtokba a VIII. Csíkszeredai Könyvvásár területét. László Noémi meséskötetének bemutatója előtt néhány perccel már nem is volt üres szék a nézőtéren, kíváncsi arcok várták, hogy kiderüljön, ki is lehet valójában ez a – gyermekjátékokból már ismerősnek tűnő – Keljfeljancsi?
Szabó Róbert Csaba, a könyvbemutató moderátora a kötetben lévő történeteket a népmesékhez hasonlítja, elsősorban arra kíváncsi, hogyan jutott el László Noémi ehhez a formához, hogyan jöttek létre ezek a modern népmesék? „Igazándiból nem lehet mesét írni” – kezdi a szerző, majd hozzáteszi – „a mese olyasmi, amit mondunk”. Amint a tudósok felfedezték azt, hogy a mese mennyire fontos eleme a társadalomnak, gyűjteni kezdték, leírták őket, és ettől kezdve a mesék kicsit elromlottak, tudálékosabbak lettek. A szerző szerint a népmese az igazi mese, hiszen ezeket még valóban egymásnak mesélték az emberek, nehézségek idején a mese tartotta a lelket bennük.
Amikor tervezni kezdte a Keljfeljancsi című kötet mesei világát, László Noémi biztos volt abban, hogy a történetek főhősét Jancsinak fogják nevezni, ugyanis a népek meséiben leggyakrabban Jancsi, Ioan, John neveket viselnek a főszereplők. Ez a Keljfeljancsi teljesen hétköznapi ember, átlagos névvel, nem túl erős, nem túl nagy és egyáltalán nem tipikus mesei hős. Keljfeljancsi valamiben mégis más, mint az „átlagos”, játékként ismert keljfeljancsik, akik sosem tudnak eldőlni vagy felborulni. A mesék Keljfeljancsija gyakran elesik, hibázik, de mindig feláll.
„Nincs mese baj nélkül” – állítja László Noémi. A történetek mind-mind különböző országban játszódnak, a helyiek élete pedig mindig egy-egy tulajdonság, jelenség köré épül. A mesék mindegyikének ugyanaz a szerkezete: megismerkedünk a szereplőkkel, majd a problémával, míg végül felbukkan Keljfeljancsi, aki megoldja azt. Az egyik mesei országban például szégyen, ha valaki nem tud sírni, így a királykisasszonynak titkolnia kell, hogy neki ez sehogy sem sikerül. Keljfeljancsi a segítségére siet, „előveszi jobbik eszét és kitalálja, hogyan lehet megoldani a problémát.” Olyan, mint bármelyikünk, hiszen „miért is ne sétálhatnánk mi a mesék világában”? – teszi fel a kérdést László Noémi.
Fotók: Csíkszeredai Könyvvásár
