Helikon-különdíjasok: Részlet Rázmán Attila Botond olimpiászos dolgozatából

Szemelvények a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának díjazott dolgozataiból

Az Utunk, illetve a korai Helikon szerkesztőségében bevett szokás volt évente ellátogatni az 1972-ben indult Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny – vagy ahogy akkor hívták, olimpiász – országos szakaszára, Utunk- és Helikon-különdíjat osztani az arra érdemesülteknek, majd a lap hasábjain válogatást közölni a díjazott diákok dolgozataiból. Sokunknak életük első publikációit jelentették ezek a dolgozatszemelvények. Ezt a hagyományt elevenítette fel 2023 áprilisában a Helikon szerkesztősége, amikor lapszámbemutatóval és kiállítással egybekötve ellátogattunk az immáron Mikes Kelemen nevét viselő tantárgyverseny országos szakaszára a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumba. A Pavilon 420-ban közölt dolgozatszemelvényekben Vámos Miklós Rajzlapjának Károlykájáról, Kosztolányi Dezső jó bírójának álláspontjáról olvashatunk, de kreatív szövegek születtek Örkény-egypercesek mentén a színész abszurd halála és az átváltozás motívuma kapcsán is. Mikes Kelemen Fannihoz írt levelei után fiktív élettörténeteket olvashatunk Arany Hídavatása alapján, valamint meghallgathatjuk Medve Gábor beszédét és Bébé monológját is.

‍

Rázmán Attila Botond

Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, XII. osztály

Üdv, Elvtársak! Nagyon… Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy ezt a díjat nekem ítélték a kedves… Köszönöm! Hálás vagyok a… Szeretném, hogy… Tehát azt akarom mondani, hogy igazából megtisztelő! Kérem… Mb! Elnézést! Ritkán beszélek… Nem tudok emberek… Nem szeretek nagy tömeg előtt beszélni! Szíves elnézésüket kérem! Jaj… Igazán… Tudják, régen, még iskoláskoromban, számtalanszor… Kikérdeztek… Rettegéssel töltött el, amikor a… Nem érzem úgy, hogy ezt a díjat én… (…) Kedves Elvtársak, a munka… Jeles… tehát jeles minősítést kaptam. Kedves egybegyűltek, szeretném megköszönni, hogy… A díj, amit most átveszek, és minden, ami ezt megelőzte… Köszönöm… Köszönöm…

Medve… mit csinálsz? Lépj fel rendesen arra a pódiumra! Istenem! Mb! Sz! Úgy megrúgom, ha lejön onnan! Medve, édes Medvém, miért hebegsz-habogsz összevissza? Hiszen író vagy… Jaj, pedig olyan szép beszédet írt Medve! Gyönyörűt. Mikor elolvastam! De beszélni, azt nem tud. (…) Én értem, mit mond, látom az arcán. A beszéde is, amit írt… (…) De én, aki ismerem Medvét, a sorok közt, a némaságban látom, értem, hogy ő mit akar. Átérzem, milyen cenzúrázott, elnyomott írónak lenni. Hallom, ahogy azért kiált, hogy megértse valaki… Medve, Medve, de hiszen itt vagyok! Gyere le onnan, Medvém, csupán bolondot csinálsz magadból! Mb!