Tengeri fű
Büdös volt az a tengeri fű
a sezlonunkban
büdös volt áporodott szagú
talán meg is volt penészedve
de nem bontottuk szét a
sezlont nem szedtük darabjaira
majd megszárad kiszellőzik
elmegy a szaga mondtuk
nyitva hagyjuk
az ablakot egész nyáron
nyitva hagyjuk úgyis
jöjjön a levegő szellőzzön
majd kiszellőzik őszre
s ha nem ha nem akkor
akkor tavaszra ha nem akkor
jövő nyárra kiszellőzik biztos
nem zavar miért is zavarna
amikor itt jár el mindig a csorda
minden reggel és este mondtuk
az se zavar az se az a szag se
mert azoknak is van szaguk
de milyen az se zavar sem
kecskés árpi amikor itt
végighajkurássza a kecskéit
reggel és este az is az sem
zavar nyitva vannak a kapuk
akkor mint az ablakok is hogy
szellőzzön az életünk nyitva
vannak mint az ajtó mindig
az ötpicsában a gatyaszárban
befogott orral jönnek ki a
túrószagtól a mitől onnan is
a vevők befogott orral s az is
kiszellőzik ha nem most
majd jövőre mint ahogy
az életünk is előbb-utóbb
csak ki kell várni
Hóttszén
vizet vet nagyanyám kicsi
csiporkából kicsi piros
piros pettyes csiporkából
hótt szénnel vizet vet mint
valamikor amikor a nagyfiának
lócitromot csavartak a szájába
a szinte kómás részegség ellen
a gyermeknek most vizet vet
kaparja a hóttszenet a lapockával
a kislapáttal a kályhából hozza
a hidegvizes csiprocskát hozza
a szenet a hóttszenet teszi bele
a csiporkába önti reá a vizet
mormolja mellette mormolja
az ágya mellett mentsd meg
mentsd meg ments meg vagy
gyógyítsd meg gyógyítsd meg
gyógyítsd meg mint minden
délben a kőlépcsőkön a ház
előtt ülve amikor hangosan
fennhangon imádkozik és
kér és átkoz de többnyire
kér és átkoz is kicsit átkozza
átkozza elvetélt menyét akit
bár vett volna el vettél volna
el vereske korába vereske
korába vereske korába mondja
háromszor ismétli mondja maga
elé a nyárikonyha felé hátha
meghallgatja mondja olyan
hangosan hogy hallják az utcán
is nagyanyám imádkozik kér
és átkoz átkozza a menyét
Mészáros Ilonát azt a büdös azt
az országos büdös kurva Mészáros
Ilonát uram istenem jézusom
verd meg verd meg verd meg
hogy biztos legyen háromszor
ezt is mint a hóttszénnel ahogy
mormol valamit háromszor azt is
gyógyítsd meg gyógyítsd meg
gyógyítsd meg mondja…
Ozsdola
Mint amikor a hétvégi házban
ahová csak nagy ritkán jártak
setétben felébred és valami
furcsát érez a feje alatt valami
egészen furcsa foltot lát a hol
hát a párnán hol nézi honnan
hát honnan a fejéből honnan
a füléből honnan folyt ki az
a valami lé vér genny vagy mi
és akkor megfogja kiviszi
a hajnali a még sötétbe félig
fénybe kiviszi a kicsit több
fénybe ki a házikó elé hogy
lássa hogy mi az isten kiviszi
a még szinte őszi hidegbe közelebb
viszi és nem hisz a szemének
hiába mereszti hiába nem hisz
neki dörzsöli törli az álmot
a kezével nem hisz neki mert
mit lát mit lát hogy éjszaka
egész éjjel egész éjszaka
a feje kopasz rózsaszín peléken
feküdt azokon hált feje alatt
azok voltak és forgolódott rajtuk
mígnem mígnem hát ez lett ez
történt akik beköltöttek valahogy
be a párnahéjába a puha fekhelye
párnájába a pihepuha párnahéjba
s ott éltek egészen addig amíg
meg nem jött a hétvégi házba
elfoglalták a párnáját az ágyát
ott éltek addig az estéig és azóta
azzal álmodik minden szinte minden
éjszakán arra riad hetek múlva is
hogy még mindig ott vannak ott
élnek mozognak a párnában
kopaszon és rózsaszínen ott
élnek a feje alatt és már nem
csak ott hanem a fejében is
ott élnek nem tud aludni
ezek miatt a kurva pelék miatt
ezek miatt az istenverte pelék
miatt a kopasz és rózsaszín
még vak és alig szuszogó alig
élő istenverte pelék miatt mint
gyerekkorában a pityókaföldeken
szaladgáló megnyúzott kékeres
egerek ott szaladgálnak álmában
ezek a járni se még menni se tudó
vak és kopasz és rózsaszín egerek…