Egy vízivárosi festő nyomában

Hosszú életében sok helyen tevékenykedett Schervitz Mátyás, akit korának közkedvelt és nagyra becsült mestereként tartottak számon. Hogy még alig ismert, kutatás alatt álló életműve ne vesszen kárba, Korhecz Papp Zsuzsanna és Farbaky Péter kurátorok kiállítást rendeztek műveiből a budapesti Kiscelli Múzeumban. A tárlatnak és a hozzá „mellékelt” vaskos kiadványnak köszönhetően alaposabban megismerhetjük a budai barokk festő munkásságát.

A Korhecz Papp Zsuzsanna tollából származó Xeravich (Schervitz eredeti neve) című kötet kitér a festő életútjára és azokra a monumentális megrendelésekre, amelyeknek az alkotó bizonyára eleget tett, habár mára nyomuk veszett. Három évtizedet (1739–1770) felölelő hazai munkásságát a magyar és a horvát művészettörténet is magáénak vallja, lévén Schervitz Mátyás részben horvát származású. Édesapja, Georg Schervitz a levéltári adatokban „horvát szabóként” szerepel, keresztanyja, Ana Vla­sich szintén délszláv nemzetiségű lehetett. A vízivárosi ferences plébánián 1702. szeptember 28-án megkeresztelt Schervitz illír (katolikus horvát, szláv) közösségből származott, lelki vezetőihez, a bosnyák kapisztránus szerzetesekhez több szálon is kötődött.

A budai polgárkönyvbe 1741. június 16-án (helyben született festőként) bejegyzett Schervitz tevékenységét Schoen Arnold művészettörténész jóvoltából is ismerjük, aki a művész tanulmányainak és korai tevékenységének helyét Bécsben feltételezi, amit későbbi ismertetők tényként közölnek. A korabeli magyarországi céhes mesterek hagyományosan az osztrák főváros felé vették útjukat, Schervitz Mátyás neve azonban nem szerepel a bécsi művészeti akadémia tanulóinak névsorában, stúdiumait másutt végezhette. Iskoláztatásában feltételezhetően a bosnyák ferencesek működhettek közre, akiknek oktatásában itáliai kapcsolatok játszottak szerepet. Ami bizonyítható, hogy a festőművész dolgozott Bécsben, ahonnan a piaci változások okán idővel távozni kényszerült. Miértjére azok a kisebb, vidéki városok adnak választ, amelyek megrendeléseikkel inkább magyar kötődésű művészek felé fordultak. A török alól felszabadított területeken lévő nagy újjáépítések kora volt ez, amikor egy templom „felhúzása” tetemes költséget jelentett nemcsak a város, hanem a szerzetesrend számára is. A budai és pesti mesterek árai töredékei voltak a bécsiekének, így a szerzetesrendek közvetítésével Schervitz Mátyás hamarosan visszatért szülővárosába.

1740-ben tehát újra itthon találjuk friss házasemberként. 1742-ben feleségével, Villov Joannával (aki tizenegy gyermekkel ajándékozta meg) házat vásárolt a budai Vízi-kapu alatt, ahol élete további részét töltötte. 1771. szeptember 27-én hunyt el, a felső-vízivárosi Szent Anna-plébánia melletti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Feltételezhető, hogy Schervitz Mátyás Budán kívül másutt is dolgozott, ám „ennek nyomait még köd fedi” – írja 1929-es tanulmányában Schoen Arnold. Ami bizonyítható, hogy első megrendelése a tabáni Szent Katalin-templomhoz fűződik, ahol négy zászlót kértek tőle. Később olyan műalkotások fémjelzik munkásságát, mint a Szent Ferenc Sebei-templom szentélyfreskói (1756) vagy az óbudai plébániatemplom Szent Ivó-oltárképe (1759). Gyakorta dolgozott a főnemesi Zichy család szolgálatában (dohányszelencére festett arckép, 1753, Gróf Zichy Miklós és felesége mellképe, 1760).

A mostani kiállításon a péceli Ráday-kastély könyvtára adattal igazolt falképeinek másolatai is láthatók, amelyek elemzésével beazonosítható számos későbbi nagy műve: Szent Ágoston megdicsőülése 1760 körül, Őrangyal, 1773. A barokk miliőjű kiállítótér alkotásain jól megfigyelhető Schervitz Mátyás hibátlan építészeti térábrázolása, kiváló anatómiai tudása, alakjainak elevensége, arányossága, egyénisége.

Schervitz Mátyás személyében olyan festőt ismerhetünk meg, akinek tudása a nagymesterekével vetekedhet. A Budán született művész gondosan megkomponált olajképeinek rangos szintje egyben módosíthatja a 18. századi magyarországi mesterek műveinek színvonaláról kialakított képet. A most közkinccsé tett anyagot október 9-ig csodálhatjuk meg.

Schervitz Mátyás budai barokk festő, Kiscelli Múzeum, 2022.

‍