No items found.

Borostyánok ölelése

XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 21. (803.) SZÁM – NOVEMBER 10.



Celler Kiss Tamás kiemeli az Agancspark fülszövegében, hogy „[n]em fedezhető fel benne semmi az elsőkötetesek becsvágyából.” És tényleg: Cirok Szabó István nem a mindenséget vágyja versbe venni, hanem végig apró, közvetlen, de precíz megfigyeléseket tesz. Mondatai visszafogottak, pontosan illeszkednek egymáshoz. Repedéseknek és üresjáratoknak helye nincs.
Megszólalásmódja Závada Péter, Biró Krisztián, Kiss Lóránt vagy Simon Márton lírájával, de asszociációs világa akár Papp-Zakor Ilka prózájával is rokonítható: a lélegzetelállítóan expresszív képalkotásokat a lélegzetvétel könnyedségével kezeli. Mintha nem is lehetne kérdés, hogy milyen úgy ölelni, mint a borostyánok; vagy az, amikor „[t]avasszal a te csontjaidba is befészkeltek/ a méhek.” (Üreges)
Cirok Szabó István lírája olyan, mint hazavinni egy üvegben a tengert: összesűríteni a mondanivalót a lehető legtömörebb állapotába, ahol még személyes maradhat. Ahogy a kötetcím is sejteti, a versek a természeti, az állati és az emberi közötti ösvényeken barangolnak. Viszont tökéletesen tudja a különbséget a bolyongás és az eltévedés között. A határok elhomályosítását és újraírását kísérli meg, erre játszanak rá Nagy Gabriella minimalista, mégis kifejező illusztrációi is.
Cirok szövegei pillanatokat merevítenek ki, melyek első ránézésre egyszerű képeknek tűnnek, azonban ha elkezd figyelni az olvasó, akkor átderengenek a belső viszonyok, konfliktusok, az előtörténet. A nyugodtnak tűnő tekintetek körül egyre beszédesebbek lesznek a ráncok. Az álomszerű, balladisztikus hangulatú versek kerülik a metaforahalmozást. Gyakran egyetlen képben merülnek el, de abban rendszerint olyan mélyre, ahova nagyon kevesen merészkednek le.
Eközben pedig a versbeszélő észrevétlenül is felnő saját magához. Fontos számára az identitáskeresés, a szülőkhöz, a környezethez és önmagához való viszonyának felfejtése. Kontemplatív líráról van szó, a megfigyelés maga a cselekvés. Hagyja, hogy a hullámverés hatására lassan erodálódó sziklák alól apránként előtűnjenek a jelentések.

Cirok Szabó István: Agancspark. Forum Kiadó, Újvidék, 2019. Nagy Gabriella illusztrációival.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb