Betuker István: Anya és fia
Életre ítéltek
Az üvegfal belső oldalán állok,
szürke, nyálkás a külvilág:
arcok, melyeket többé nem ismerek fel,
eső, melynek nem érzem az illatát.
Pontatlan ecsetvonások a házak,
boszorkánykezek a fák.
fekete ég alatt
nem terem virág
Bent fojtogató, meleg magány,
viaszarcomat nézi a tömeg.
A koszos kirakatüvegen át
szmogba fulladni látom lelküket,
száraz tüdővel életért kapkodnak
könnyező, ólom-mennyek alatt.
fejvesztve rohan
velünk a világ
Endlösung
Vonatfütty. Felsóhajtanak a sínek:
elindul a hajnali járat.
Egy őr kergeti el a peronról
a csaholó, éhes kóbor kutyákat.
A bíbor sugárban arannyá lesznek
az állomás törött ablakai.
Senki sem tudja, merre vagy miért.
Szalad velük a fémóriás
a hol volt, hol nem holnapok felé,
féreglyukat váj a térbe
a vak bizonytalanság, egymás szeme
menedék. Egymás kezét szorítva siklanak,
mint tengerben úszó papírhajók
hullócsillagok országa felé.
Vallomás
éjjel egy halk tisztáson
levetkőzöm testemet,
körtáncot járok a széllel
kialudt tüzek felett.
engedjetek egybenőni a fákkal,
gyökereimmel ölelem a földet
ágaim fel törekszenek,
szétszakítják a felhőket.
legyek májusi eső,
érjek egyszer én is aranyat,
legyek vihar, hogy megtépázzam
az alvó falvakat.
leszek tavaszi szél,
a szerelmet cirógatom,
leszek dörgés,
a szíveket megszakítom,
leszek a tied, s te az enyém,
csak nyisd ki az ajtót.
sárosan jövök és véresen,
legyél kamillák és cickafarkak
illata, gyógyíts, légy velem
villám, légy velem szél,
légy velem nyár és légy velem tél.
vörös hajnalokban
a jéghideg szél.
Balla Eszter 2004-ben született Zilahon. A Helikon Amit nem lát a webkamera címmel meghirdetett pályázatának különdíjasa.