Az orvlövészből lett békeharcos története

Tass Saada: Arafat harcosa voltam. Koinónia, Kolozsvár, 2022.

Adott egy jó képességű, erőszakos természetű, elkényeztetett fiatalember, aki fejébe veszi, hogy szabad hazát szerez magának, vagy legalábbis mindent megtesz ennek érdekében, akár élete árán is. Az átlagon felüli életkörülményeket hátra­hagyva megszökik az otthon biztonságából, és beleveti magát a fegyveres harcok sűrűjébe. A történet érdekessége, hogy mindez valóság, amelyben a főszereplő a közelmúlt egyik igen vitatott politikusának elkötelezett híve, s egy másik népcsoport halálos ellensége lesz. Jó katonává válik, aki soha nem téveszt célt puskájával, számtalan életet oltva ki. Ha így nézzük, bizonyos szempontból zsákutca ez: innen nincs, nem lehet visszaút. Vagy mégsem?

Tass Saada (született Taysir Abu Saada) rendhagyó életutat tudhat magáénak. Féktelen jellemű és konok honszerzési vággyal született fegyveres harcosból az ige hirdetőjévé vált. Hogy ezt a képet tovább árnyaljuk, a legelszántabb muszlim gyilkológépből, a zsidóság legelvetemültebb ellenségéből Izrael-barát keresztény, bibliamagyarázó, Jézust kereső és megtaláló emberré vált. Tekintélyes utazás ez térben és időben. A Közel-Keletről az Amerikai Egyesült Államokba, majd évtizedek múltán vissza a szülőföldre. De még ennél is jelentősebb út, amely azt írja le, hogyan lesz egy orvgyilkosból a hit, a szeretet hirdetője. A könyvet egyszerre lehet egyféle krónikaként, kalandregényként és bibliai kérdések elemzéseként, megvilágosodástörténetként, családi drámaként is olvasni.

Nagy vállalkozás a Saadáé. Nem kisebb a célkitűzése, mint az izraelitákat és muszlimokat összebékíteni. Szeretne egy szabad palesztin államot, de nem mások kárára. Tősgyökeres amerikai feleségével elhagyták az óceánon túli biztonságot, és beköltöztek a saját szavai szerint is kiszámíthatatlan Gázai övezetbe. A könyv véget ér a szülőföldre való visszatéréssel, de a történet a mai napig folytatódik. Ebben az erősen próbára tett térben igyekeznek a hit erejéből adódó lehetőségeket a kiszolgáltatott emberek támogatására fordítani. Talán egyszer ezt is papírra veti Saada vagy felesége, aki a könyvben egy fejezetnyi lehetőséget kap arra, hogy férjéről tiszta képet nyújtson.

A történet egészén érződik a győzedelmes életút-hangulat amerikai változata, de a könyv nem gabalyodik a giccs hálójába. Valóban nem mindennapi életutat ír le, és attól függetlenül, hogy egyetértünk vagy sem Tass Saadával, rengeteg lehetőséget ad elgondolkodni olyan kérdéseken, amelyek többnyire távol esnek látókörünktől. Akkor meg minek foglalkozni velük? Mert a következményeket bárki a legváratlanabb pillanatokban tapasztalhatja meg saját bőrén. Például 2023. október hetedike óta.

‍