Atomjainkban ott van a zuhanás

Nagy Lea: Kőhullás. Napkút Kiadó, Budapest, 2020.

A Légörvény elindított valamit. Mozgást, zuhanást, változást, és egy újabb verseskötetet. Nagy Lea 2020-ban megjelent Kőhullása visszautal debütkötetére, reflektál rá és folytatja azt. Megőrzi az örvénylés délies temperamentumát, női alakjait, vizeit és madarait. Színeket, hangokat, érzéseket kever a szürrealitás palettáján. Magabiztos, kiforrott stílussal és hanggal egyensúlyoz a különböző művészeti ágak között: szavakkal, ecsetvonásokkal és lüktető ritmusokkal csalogatja közelebb olvasóit. Szemkontaktust keres, majd észrevétlenül fordítja tekintetüket a grafikákról, lírai és prózai alkotásokról az olvasó identitására.

Végletekig tudatos szerző Nagy Lea. Nem bízta a véletlenre a borítót, festményén a szembetűnően kacér női akt titokzatossága vonz. A ciklusokat bevezető mottók és grafikák a címekhez és tartalmakhoz adaptálódnak. Megelőlegezik azt a melankolikus hangulatot, amelyben az olvasó az értelmezés érdekében lelassulni kényszerül. Ahogyan a tánclépéseket sem lehet elsietni, úgy az olvasást sem. Meg kell teremteni a gyakorlás környezetét, amelyben követhetővé válik a ritmus. Szem előtt kell tartani a célt, hogy helyére kerülhessenek a tartalmak. Ebben segítenek bennünket a kulcsszavakba sűrűsödő verscímek, a támpontokat nyújtó keretek és a gazdag motívumrendszer. A víz, a híd, a hegy, a kalapos ember, a fekete macska és a madár motívumai által feltárhatóvá válnak a változások, viszonyok, a végtelen terek, idők és veszteségek.

A kötet a külső és belső kapcsolatok feltárását célozza meg: a családi, párkapcsolati, baráti viszonyokban mindig meghatározó szerepet töltenek be a visszaható reakciók, testtartások, mozgások. A hétköznapi történések apró részleteit kidolgozó, elemeire szedő, önazonosságra törekvő írások mellett Tandori, Kaffka, József Attila költői hagyományát idéző (alkalmi) versek, továbbá valós társadalmi problémákra reflektáló szövegek is helyet kapnak a kötetben.

‍