Herman Levente: Stadion
Ha az egyik talpam mindegyre feladja
meséltem már ezt a történetet
csakis a sztyeppei mongoloid, eredendően vándor
gének miatt
a mandulavágású szem és a vörös haj is a talpam miatt ilyen
mert egy vörös miatt pusztult a hunok Attilája is
az utazásban edzett talp az egész bolygóról őriz nyomokat
spórákat klorofilt pollent halak pikkelyeit
jak- és bölénycsontok kálciumát az unikornisé sem hiányzik
térképek rajza a bőrben útvonalak
csillagok állása a tejútsáv
az a talp vágtára fogja álmomban is
még ha alszom is jólnevelten paplannal takarva
a transzilván télben mint egy hibernálásban
az a talp kipattan az ágyból az ablakhoz tapad és beszél
a holdfogyatkozásnak
tudja amikor a puszta szelei porfelhőket emelve
dűnék peremén vágtatnak vadul
pont úgy ismerem a távozni vágyó talpam
mint azt amelyik maradni akar
mindegyre földhöz ragad
gyökereitől nem szakad el
sejtjei az ősök vizéből merítenek
pásztorokéból akik csutorából enyhítik szomjukat
bőrét az esztena friss teje mossa
édes orda és sajt
mentavirág és fenyőmag illatú
szövetei a Kárpátokkal együtt kezdtek domborulni
bőre csak akkor repedezik meg ha a völgyek kiszikkadnak
az aszályban
és a juhokat levágják
a kukorica is termés nélkül szárad el
s mert mindezek nyomot hagynak talpamon
érzem az özönlő ellenséget látó anyák iszonyatát
nomád az egyik talpam
otthonülő a másik
és nem zavar hogy epidermiszemben
eltérő elvek csatáznak
csak akkor igyekszem békíteni őket
ha lábbelit akarok húzni
csizmát kér az egyik magassarkút a másik
az egyik meztelen a másik csókra vágyik
KARÁCSONYI ZSOLT fordítása
Hanna Bota 1968-ban született Kolozsváron. Költő, író, műfordító, a teológián és a bölcsészkaron végezte egyetemi tanulmányait, kulturális antropológiából doktorált. Számos vers- és prózakötet szerzője. Verseit többek között angol, francia, török, spanyol, magyar és cseh nyelvre fordították.