A kolozsvári zenei élet földindulása

Évfordulózhatnékjaink közepette – de kissé hirtelen felindulásból is – felütöttem Kolozsvár kronológiáját, amely 2016-ban jelent meg Gaal György szorgalmas és precíz munkájának meg persze két kiadó intézménynek köszönhetően. Az 1919-es esztendőtől kezdődőleg mazsolázgattam ki a város zenei vonatkozású eseményeit a kötetből. Alább tehát a Gaal-féle várostörténeti kronológia egyféle részhalmaza található. Következtetéseket már csak terjedelmi okokból sem formálhattam meg, de ezeknek a kronológiáknak épp a szikársága az, ami erejüket adja. Lássuk tehát, micsodás dolgok estek meg a román uralom alá került Kolozsváron négy-öt év alatt.

1919. augusztus 22-én Iulian Pop polgármester jelenlétében a román hatóságok fegyveres katonai kísérettel „átvették” a Toldalagi–Korda-palota emeletén működő Kolozsvári Zenekonzervatóriumot annak teljes felszerelésével együtt; ősszel a magyar tanárok Lavotta Rezső és Rezik Károly vezetésével létrehozták a Magyar Zenekonzervatóriumot.
1920. augusztus 29-én a hatalomváltás óta először tartottak templomi hangversenyt a Szent Mihály-templomban; Borsay Samu karmester vezetésével előadták Brahms Német rekviemjét (természetesen szöveggel tanulták be, de az éneklést utóbb hatóságilag letiltották, így a kórus csak dúdolt!), J. Rheinberger Ave Mariáját és Beethoven Missa Solemnisét.

1919. október 4-én este nyitották meg a magyar színház évadát a nyári színkörben. (Október 1-jétől a román hatalom birtokába vette a nem sokkal korábban épült Hunyadi téri színházat, a kiutasított magyar társulat szeptember 30-án tartotta búcsúelőadását a díszes épületben, a Hamletet játszották.) A nyári színkör sétatéri épületében a nyitó előadáson Huszka Jenő Lili bárónő című operettje hangzott el, az első operaelőadást október 8-án tartották: Verdi Rigolettójában Bretán Miklós (Nicolae Bretan) debütált a címszerepben, az előadást Bródy Miklós vezényelte.

1920. május 20-án nyílt meg a Hunyadi téri színházban a kolozsvári Román Opera Verdi Aidájának előadásával. Ekkortól számíthatjuk Románia első operaházának működését. 1920. július 25-én zárult a kolozsvári magyar színház 1919 augusztusában nyílt évada (közben október 29-től november 19-ig hatóságilag betiltották az előadásokat, október 4-től pedig – mint fentebb említettük – a nyári színkör épületében játszottak.) Az évadban 62 opera- és 159 operettelőadásra került sor!

1920. augusztus 27-én búcsúztatták Bródy Miklóst, aki 1910 óta a színház karmestere volt. A kiváló zeneszerző Budapestre költözött.

1920 őszétől – Lavotta Rezső távozását követően – Rezik Károly lett a Magyar Zenekonzervatórium igazgatója; az intézmény 1921 januárjában a kulturális minisztériumtól működési engedélyt kapott.

1920. december 5-én az EMKE a hatalomváltozást követő első műsoros estjét rendezte a protestáns teológia épületében. A Református Kollégium Tárcza Bertalan vezényelte énekkarának produkciója mellett áriák is elhangzottak.

1921. március 16-án a kolozsvári Román Opera bemutatta Wagner Tannhäuserét. Az eseményt az első erdélyi Wagner-előadásként ünnepelték az Operában, a magyar sajtó azonban rögtön rámutatott, hogy 1912-ben a Nemzeti Színház nem kevesebb, mint tízszer adta elő A bolygó hollandit Farkas Sándorral a főszerepben.

1921. május 2-án a Szent Mihály-templomban Rezik Károly vezényletével szólaltatták meg Verdi Rekviemjét.

1921. június 18-a és 23-a között Kolozsváron vendégszerepelt Székelyhidy Ferenc és Medek Anna, a fővárosi operaház két magánénekese. A Faust, az Álarcosbál és a Tosca előadásaiban énekeltek.

1921. október 5-én Kolozsvárra érkezett Mária királyné, a várost kizászlózták és kivilágították, este az operában díszelőadásként mutatták be Saint-Saëns Sámson és Deliláját. Az eseményre meghívást kaptak a magyar előkelőségek is.

1922. február 19-én a Magyar Színház termében, 26-án pedig a Református Teológia dísztermében tartott egyéni zongoraestet Bartók Béla. Augusztus 5-én pedig Indig Alfréd Hollandiában élő európai hírű hegedűművész koncertezett a Református Teológia dísztermében.

1923. szeptember 6–8-án a Romániai Magyar Dalosszövetség 23 dalárda részvételével rendezte meg első országos dalosversenyét Kolozsváron. Ez évtől – 1936-ban bekövetkezett megszűnéséig – Kolozsváron jelent meg a Dalosszövetség Brassóban alapított (1922) lapja, a Magyar Dal.

1923. december 6-án a Magyar Zenekonzervatórium élére új választmány került, de az igazgató továbbra is Rezik Károly maradt.