.svg)
Fazakas Barna: Álmatlanság
Földi pásztorra nincsen már szüksége.
Elköltözött a kopott lakás éke.
Ahol megismert, ahol megismertem:
örök álmát alussza kinn a kertben.
Jár három macska feketében.
Más úton jár a hammas macska.
Testvérek, külön úton járnak.
Nekivágnak a nagyvilágnak.
Nekivágván macskaidőnek
reggeli sugárban fürödtek,
délután kószálván kedvükre
lettek a macskalélek tükre.
Jár három macska feketében.
Más úton jár a hammas macska.
Az emberek dolgai furcsák;
kerekeken járkál az ember,
kerekezik a levegőben.
Először ordibáló bőrben,
aztán valamit hajkurászik.
Ugorkafára is felmászik.
Minket is megkerget, a kóbor
vakkantókhoz hasonló okból.
Nem könnyű sors a cirmos-élet:
az ebszimat hamar feléled,
egy falka ha összeverődik,
halálra űzhetik a földit
(de túlélő az égi macska,
holdban ezüst fán szunnyadozva
fák lombja közt, rejtezve csöndbe,
simogatásba, dörgölőzve
csillagistenség oldalához,
szokva szféra-doromboláshoz,
szökve búbaj-teli terekből).
Ments ki, Isten, a félelemből
szökésben vagyok, más a fajtám.
Villám? Mint a rigót, lecsapnám.
Üstökös? Üstökön ragadnám.
De amíg földi macska-létem
tekervényes ösvényét lépem,
lelkemen készenléti járom,
szabadságom félten próbálom.
Félten-félten: grabancom féltem,
el árnyékomat sem ígértem,
s csontvázam sem lesz spirituszban
2018 vagy ’20-ban.
Jár három macska feketében.
Más úton jár a hammas macska.
Ajánlgatják őket: ha gazda
macskát befogadni akarna…
De mindenütt túl sokan vannak:
egérnek, póknak helyet adnak.
Még egy pár papagáj is elfér,
vagy kendermagos tyúk; az erkély
megrakva kopott mackónéppel.
„Macskaidegen itt nem fér el”.
Kertben teremtél: ott maradjál.
Kuvaszok fogára akadjál.
Télen is jó leszel jégcsapnak.
Égi nagy kutyák nem harapnak.
Csillagösvényen tejút vár rád.
Hallgasd kozmosz szimfóniáját!
Három macska jár feketében.
Hozzám lépett a hammas macska.
Rám nézett szelíd macskaszemmel,
kicsit féloldalra is fordult.
Kertajtón állt, szemével kérdett:
fogadj, fogadj be, jótét lélek.
(Mi lesz a három feketével?
Nem veszem szívemre a válást.
Sosem látjátok többet egymást!)
Háromnak háromféle gazda –
s ki egy hammast kikosarazna,
mégiscsak forgatja eszében,
s eldönti végre, hogy mi légyen.
Egy életem és egy halálom,
az új életet megpróbálom,
hazaviszlek, ami lesz, az lesz.
Talán a pillanat is kedvez.
Először fanyalogva néznek.
(Kényelmetlen vagyunk egymásnak.)
Te sem érted a regulákat.
Vadnak látnak és csenevésznek.
A nem sompolygók csemegéznek.
A nem nyávogók muzsikálnak.
A más bundájúak a késznek
sem dorombolnak, ülnek, állnak,
jövendőjüket találgatják.
Hammast gyakran magára hagyják.
Ismerős léptek ritmusára
ajtóhoz sompolyog a pára.
Bezáródó ajtó mögött is
álmodik, lelke ha törött is.
A lélek töredelmét, Isten,
meglátod, meghallod a csöndet.
Fohászkodás idegen házban.
Emlékfoszlányok szellőzéskor.
Merre járhattok, három testvér?
(Nálam mosdik a hammas bátya.)
Kérdezi, merre van hazája.
(Szemmel kérdez, más nyelven is szól.)
Szokásai hammas szokások
(nyakába vette a világot).
Valami szándék vezérelte
(hogy szívét tehozzád emelte)?
Remélt tál ételt, békességet
(és így talált meg éppen téged)?
Mögöttes szándék nyávog benne
(hogy mint egy szűrt, bentről ki-
tenne)?
Eszközei vagyunk az Úrnak:
feketék, hammasok, gyalultak.
