Szereda, Szentgyörgy, Szent László - György Attila és Csinta Samu könyvbemutatói a Szent László Napokon

Szent László Napok vannak Nagyváradon, június 25. és veszett meleg. Könyvbemutatóra igyekezek a Könyv-várba, ahol György Attila író két kötetét is bemutatják. Amint megérkezek, el is kezdődik: Dénes László szerkesztő, újságíró vezeti fel a beszélgetést, elsőre például rögtön megtudjuk, hogy egy-egy kötet 25 lej, tök olcsó, érdemes vásárolni. A felvezetés amolyan Wiki-szócikként szerepel: mindent megtudunk a József Attila-díjas György Attiláról, aki egy csíkszeredai kórházban született 1971-ben, de a Wiki-szócikk ott téved elsőre, hogy nem 81-ben érettségizett, hanem picivel később, szóval még néhány informatív kör után végre a lényegre térünk: a könyvekre!

György Attila (balra) és Dénes László (jobbra)
Harminchárom. Száraz Miklós György ajánlója hangzik el, mely önmagában is jó szöveg, hát még méltatásként. A nem túl vastag könyvben harminchárom generáció történetét ismerhetjük meg, indulva Krisztus előttről egészen az 1900-as évek közepéig. Majdnem belebolondultam – mondja Attila, és érthető, hiszen rengeteg utána olvasást igényelt a családtörténetek megrázó nemzeti történelemmé rajzolódó láncolata. Kegyetlen igazságok könyve ez és úgy emberi, hogy nem kertel. Ebből ízelítőt is kapunk a bemutató végén, hiszen György Attilát Dénes László felkéri a Dénes című fejezet felolvasására. Attila elragadó önironizálás után („azért vagyok író, mert nem vagyok jó olvasó”) megadja magát és felolvassa a részt. Rövid taps, majd következik a Bestiarium Siculorum. Ez egy vidám kötet. Amolyan mesés állatkönyv, huszonnégy fantasztikus állatfaj, de legalábbis élőlény leírás-sorozata. Egy-egy leírást úgy kell elképzelni, hogy van az állat neve, a latin megnevezése, majd - „Ne tudd meg, mi az” - így kezdődik a szöveg. De hát mi is lehet a szeszmacska? Vagy a rézfaszú bagoly? Vagy a székely mintaférj? Na, az mi lehet? Hát még a szőke fehérnép! Mondjuk, ez utóbbit megtudjuk, mert Attila felolvassa. Meg a csemer istennyilát is. Szóval ajánlatos ez a könyv, mert jó is, arcpirítóan humoros is, meg Könczey Elemér az illusztrátora. Is. Utolsóként megtudjuk, hogy az író jelenleg egy új történelmi (etruszk) regényen dolgozik, mely Kr. e. 700-ban játszódik. Addig is – a délutáni könyvbemutatóig – megyünk Isten hírével.

Csinta Samu
Délután van, arcpirítóan meleg, 18 óra. Csinta Samu érték- és lélekmentés kategóriában jött el könyveit bemutatandó. 1966-ban született Sepsiszentgyörgyön, tudjuk meg Dénes Lászlótól a Wiki-szócikket. Csinta Samu ex-újságíró, de közszereplővé csak ’90 után vált. Szívesen ássa magát erdélyi arisztokrata főnemesek családtörténeteibe (pl. Apor, Bethlen, Haller, Kálnoky, Mikes, Teleki), hogy dokumentumregényt írjon belőlük sok szubjektív elemmel. Velük foglalkozik az Erdély újranemesítői c. könyve, illetve azokkal is, akik a második világháború után nyugatra menekültek, és azokról is, akik visszatértek, összességében pedig közös vonásaikkal, amire ezek az emberek egyformán rezonálnak. A lélekmentő c. kötet az előzőnek a következménye, melyen annyit dolgozott, hogy valósággal „a gatya leszakadt róla”. Kallós Zoltán életéről írt úgy, hogy kutatása alatt kortársait is megszólította, így sikerült regényes történetekké alakítani az egyes életszakaszokat. A Plakátballada - Mikós diákok 1975-ös „forradalma” szintén dokumentumregény. 1975 novemberében néhány ifjú sepsiszentgyörgyi gimnazista „Harcoljunk Erdélyért, míg nem késő!” szöveggel ellátott gerillaplakátolást követ el. Őket pedig végigköveti, kísérti a megbélyegzés,- ha már a börtönt megúszták – ám ez is elég ahhoz, hogy legtöbbjük élete sorstragédiává minősüljön. A könyvbemutatót felolvasás zárja, a sátor fojtogató hősége erősíti a Leltár című rész hangulatát. Mentsük, ami menthető.