.svg)
A harmadik napon egymást érték az izgalmasnak ígérkező könyvbemutatók, az ember pedig egy idő után azon kapta magát, hogy hasa korgása háttérzajként társul szegődik a költő hangja mellé. Ám mindez eltörpült, hisz az irodalom a legfőbb eledele a könyvfalóknak.
A sort Balázs Imre József nyitotta a legapróbbaknak szóló Tenger című könyvbemutatójával. A Gutenberg kiadónál megjelent mű megírásával kapcsolatban több elvárás volt, példának okáért, hogy a költő szeresse a témát, amiről ír, és hogy könnyen illusztrálható legyen. Így esett a választás a tengerre. A végtelen vízzel kapcsolatosan olvas fel pár verset Balázs Imre József, a búvárkodásról, a homokozásról, majd előkerül a gitár és a régebbi írásai. A zenélésbe bekapcsolódik a közönség, gyerekek és felnőttek együtt tapsolnak és énekelik a Lennél-e gőtepásztor? című verset.
Pár órával később, megszusszanva a dalolásban, Ferencz Imre Játékidő című regényét mutatták be. A kiszabott szűk egy óra során, mint beszédtéma dominált a ló motívuma, melynek nagy hagyománya van az erdélyi irodalomban, hiszen a ló a földművelő ember hűséges társa, tisztelet övezi a székelyeknél. Kányádi Sándornak a Sörény és koponya című versére írt egy replikát A ló halála címmel Ferencz Imre, melyben az hangsúlyozódik, hogy ma már egy ló tetemének elszállíttatását is háromnapi ügyintézés, idegeskedés, lótás-futás előzi meg, míg régebb a farkasok lakmározása tüntette el. Tehát tulajdonképpen a ló motívuma megvan, csak a körülmények változtak. Máshonnan lóg ki a lóláb. A továbbiakban megtudtuk, hogy nemrég adott le egy új könyvet, még írogat. Nagy álma, hogy egyszer benne legyen egy 21. századi székely költők antológiája nevezetű könyvben, melyben mind olyan versek lesznek, melyek mellőzhetetlenek.
A következő szereplő a Vásárszínpadon Gergely Edó volt Vadkéken táncoló elefántok című könyvével. Mint elmondta, a cím arra utal, hogy legyünk képesek az elefántokat vadkék színűre festeni, ne csak szürkére, hagyjuk énünket kitáncolni kereteiből. A könyv témája gyakran visszakanyarodik a szülő, család, elszakadás megéléséhez, elsősorban kamaszoknak szól, korábban az írások egy része a Cimbora ifjúsági folyóiratban jelentek meg, de a felnőttek is igen sokat tanulhatnak belőle, például az idővel és a rohanásunkkal kapcsolatban. A meditáció, a jóga is említésre került mint fontos elem az írónő életében; megállni egy kicsit, magunkba fordulni, lelassítani az életet: „volt vessző és pont az életünkben.”
A Vásárszínapad és egyben a könyvvásár utolsó könyvbemutatóján Tamás Kincső A Csinált-patak állatkertje című regényét ismertették. Ez egy naplóregény, mely Sepsiszentgyörgy mellett játszódik, ahova csak ritkán férkőzik be a köd, ahol lombhullatófák vannak és ültetett fenyők. Ez az első megjelent regénye, de tulajdonképpen negyedik a megírt könyvek sorában. Hangsúlyozottan a háziállatokat mutatja be, emberi szereplőkkel tarkítva.
Hajdú Farkas-Zoltán Alla Rustica című dokumentumfilmjének a bemutatójára a Csíki Mozi biztosított helyszínt. A filmet Tánczos Vilmos Elejtett szavak című könyve ihlette, a főszerepben az író édesapja, Tánczos Simon. A filmben betekintést nyerhetünk az idős házaspár mindennapi életébe, a tehénfejéstől a vacsoráig, a kaszálástól a házimunkáig.
A könyvvásár befejező programja a SlamPoetry vol.2. névre keresztelt est, melyet a Grundban szerveztek meg, immár, ahogy a neve is elárulja, második alkalommal. Lassan, de biztosan gyűltek az emberek, tinédzserek és felnőttek egyaránt, mígnem betöltötték a termet.
A fellépő slammerek vegyes társaságot alkottak, Bájer Máté és Irlanda Máté Miskolcról, Mészáros Péter Szegedről, André Ferenc és Horváth Benji Kolozsvárról érkeyett, ám vibrált közöttük a jókedv és az oldott hangulatban sok mindenre fény derült (nemcsak a mindenkit frusztráló reflektornak köszönhetően). A slamek alapján megtudtuk, hogy milyen lehet egy chatbeszélgetés a nagy költők között, tanácsot kaptunk arra vonatkozóan, hogy hogyan ne írjuk slampoetry-t és mindenki jót derült Csík kifigurázott defektjein és sokat hangoztatott sztereotípiáin.
