Társasági táncrend

Március 18.Riadtan lapulok a fészekben. Nem tudom, mi van odakint. De tudom, mi lehet. Csak vizet veszek magamhoz. A víz tiszta.
Március 21.A szomszéd megáll a lépcső alján. Üres a központ, suttogja. Mint a bombázáskor. Arcán verejtékcsíkok. Sípolva lélegzik. Pedig a bombázás idején nem is élt.
Március 24.A falak mellett lopakodom. Mint a patkányok. Száz méterre vagyok a bolttól. Hetven. A sarkon felbukkan egy oszladozó alak. Becsusszanok a sárga klinkertéglák közé. Ma sem jutok kenyérhez.
Március 28.A boltban a kasszírnő dalra fakad. Szétrebbenünk, polcok alá, hűtőszekrények mögé. Most mi lesz?
Március 32.A főtéren szigorú rendben közlekednek az emberek. A nyugati oldalon mennek. A keleti oldalon jönnek. Mint a futószalagon. A templom keresztjén Szent Mihály üldögél, kivont karddal irányítja a forgalmat. Zúgnak a harangok. Dél van. Rend szerint.
Március 37.Híre jött, hogy visszatértek a bálnák. Kihajolok az ablakon. Lejjebb, az iskola előtt kettő is vergődik. Belepik őket az éhes sirályok. Mint a hó. Tiszta a levegő.
Március 46.A sarkon megint felbukkan az oszladozó alak. Amint a téglafal felé iszkolok, látom, hogy integet. Persze, lépre akar csalni!
Március 59.Kinőtt a fű a főtér kockakövei közül. Az immár csapatosan visszatérő bálnák kis nyájakba verődve legelnek, öklelőznek, üzekednek. Pásztor sehol. Mi lesz ebből Szent Mihálykor?
Március 73.Egy papírlapot találtam a postaládában. Szereti a tangót? Csatlakozzon! Társasági táncok a főtéren. Szétnéztem, de nem figyelt senki.Az íróasztalnál ülök, előttem a papír. Nagyítóval vizsgálom. Hova tűntek a betűk? Rejtély.
Március 98.A sarki oszladozó alakról kiderült, hogy okleveles kertész. Magokat, palántákat, dugványokat húz elő kifogástalan öltönye különböző zsebeiből. Lelkesen magyaráz, mit, mikor hogyan. Neki adom a vekni felét, amit a boltban vettem.
Március 137.A Főtér nyugati oldalán menő emberek papírrepülőket dobálnak a keleti oldalon jövő emberek irányába. A jövők elolvassák az üzenetet, s a gép továbbröppen. Szent Mihály odafönt kitárja szárnyait. Beesteledik.
Március 198.Zajlik az ismerkedés. A városi hóhér piknikes kosarat hoz. Benne darázsfészek, diólikőr. Egy esperes megáldja a betevőt. Sétálgatunk, ritmusra folyik a szó. Mind értjük egymás nyelvét. Tangó!
Március 262.Különböző egyletek, kaszinók, páholyok alakulnak. Megnyílik a Kolozsvári Gondoskodó Társaság méhkasos intézete. Döntöttem: kölcsönt veszek fel. Mozgóképmúzeumot fogok üzemeltetni. Egy törvényszéki ülnök mesélte: a tegnapra mindenki kíváncsi. A tegnapelőtt pedig aranyáron megy el, tette hozzá barátom, az okleveles kertész.
Március 353.A szabó utolsót igazít a frakkomon. Megnézem magam egy tócsa tükrében. Este színházba megyek a nemrég alapított egyetem professzorának oldalán. Hogy tangózik ez a nő! A Köleséri vagy a titkos ellenkezést című darabot adják. A nagy érdeklődésre való tekintettel nem a Rhédey-palotában.
Március 475.Ma van az esküvőnk. Virágba borul a tér. Barátom, az okleveles kertész tudja a dolgát. Úgy intézte, hogy a jeles napon avassák fel a város első füvészkertjét. A nászunk körül.
Március 705.Szent Mihály keresztre akasztotta szárnyait és beállt pásztornak a bálnák mellé. A csorda elhalad az ablakunk alatt. Szép időnk lesz, kiáltok le. Bólint. Felkérem, legyen a második gyermekünk keresztapja. Megáll, felnéz az égre. Vállalom. Mentében megígéri, hogy kapunk egy borjat az áldás mellé. Az anyakönyvi hivatal közleménye szerint soha ennyi gyermek nem született a város története során, mint idén márciusban.
Március 1001.A polgármester úr közszemlére tétette a város határaiban elhelyezendő táblákat. Minden polgár megnézheti, hozzászólhat, mielőtt döntésre kerül a sor. Barátom, az okleveles kertész elégedetten bólint. Kolozsvár, jó név.