.svg)
Június 27-én délután hét órától slam poetry estet szervez a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ az Intézet székhelyén (Bukarest, Gina Patrichi 8.)
További részletek a Liszt Intézet honlapján.
A slam poetry („villámköltészet”) egy rohamosan népszerűsödő, előadó költészeti stílus, amely hasonlít a versfelolvasáshoz, a színpadi előadáshoz és a raphez, de mégsem azonos ezekkel.
Két költő, slammer: Angyal Gyula és Peter Sragher slam-poetry estjére, egy igazi irodalmi performance-re várjuk a közönséget, ahol őszintén lesz szó életről és halálról, szerelemről, szenvedélyről, metalzenéről, társadalmi kérdésekről.
„Angyal Gyulának ez a valódi neve, nem művésznév, bár ezt már többször kérdezték tőle. Az ausztriai fellépésein viszont a Puszta Cowboy becenéven konferálják fel, mivel a neve a németajkúak számára szinte kimondhatatlan. Verseit magyarul, németül és angolul írja, mikor mire jön az ihlete. A három nyelvtudásán kívül kb. 20 tetoválás is színesíti, melyek főleg művészeti és tudományos jellegűek. A rendszeres magyar poetry slam-estek első évétől, 2008-tól slammel és eddig 5 országban lépett fel. Romániában már visszatérő vendég, Peter Sragher-nek köszönhetően. Angyal Gyula szereti a metal zenét és szívesen ír ilyen albumkritikákat, ez a zenei hatás sok versében megjelenik. Nem szereti a tabukat, inkább az áthidalásokban hisz. Irodalmi folyóiratokban is jelentek meg versei, az Astoria Slam Poetry keretein belül ő maga is szervezett és vezetett irodalmi műsorokat, valamint tagja a Mensa HungarIQa Egyesületnek. Szigetszentmiklósról érkezik, egy Duna melletti városkából és célja a közönséget egyszerre fellelkesíteni, lefárasztani, megnevettetni és meghatni. Brit tudósok szerint ez néhányszor már sikerült neki. Akit a metalos slammer honlapja érdekel, az látogasson el az angyalgyula.gportal.hu-ra és...áh, mindegy.”
(Angyal Gyula)
(nem)szeretni
Néha szeretnélek úgy szeretni,
mint a kamaszok,
kánikula-hévvel,
hormontombolásban
veszekedett éjjel.
Üvöltve elhagyni,
kék utcákon lődörögve,
nem gondolni illatra
zamatos bőrödön, de
bőröndödet húzod
zengő nyomaimba.
Makacs macska vagy te,
szívbe ömlött tinta.
Köröttem kóborolsz
konok holdszemekkel,
hajléktalan szíved
teremre bennem lel.
Bár ne akarnék napod lenni,
ágyad, szobád, hazád!
Engem győzköd száz módon
a szád, a szád, a szád!
Belopod arcodat
kirakatokba.
Láva érzelmek dzsekije,
kis katakomba.
Türelmesen vársz,
amint őrlődök.
Nyomaimban nyomaid
zengő bőröndök.
Szeretjük egymást, súgod.
Szólok lemondón: „rég volt”.
Hazugságom repedt kristály,
kaleidoszkóp égbolt.
„A nő a férfi átka”,
dörmögöm és te állsz.
A szerelem bonyolult,
de világszép szeánsz.
Könnyezel kicsit most.
Szeretni nagy munka.
Visszagyalogolunk
a boldogságunkba.
Gyere, menjünk haza...
A szív egy bőrönd, bolond-boldog semmi.
Csak az ágyban vallom majd be:
néha szeretnélek nem szeretni.
Peter Sragher 1960-ban született Bukarestben. Feleségével, Krisztinával van egy fiúk, David-Thomas. Németnyelv tanulmányokat folytatott a Bukaresti Egyetemen. A Romániai Írószövetség Irodalmi Fordítások – Bukarest Fiókjának (FITRALIT) és az osztrák Grazer Autorinnen- und Autorenversammlung elnöke. 9 verseskötete jelent meg, a két utolsó a de ce m-ai făcut doamne (Miért alkottál meg engem, Istenem), román-görög kétnyelvű kiadás (Vakxikon Publishing House, Athén, 2022.) és a Je me lave de la nuit (éditions La Traductiere, Párizs, 2023.). Prózakötete: Cartea lui David (Dávid könyve) David-Thomas Sragher akvarelljeivel (Brumar Kiadó, Temesvár, 2017.). Osztrák kortárs költők műveit fordította le román nyelvre, Bernhard Widder, Ernst David, Gerhard Kofler, Bruno Weinhals és Christian Loidl verseit. Rendszeresen vesz részt versfesztiválokon külföldön és belföldön egyaránt. 2007-ben megnyílt a fehér-fekete fotókiállítása élő fa, törött fa, halott fa Práterben és Lobauban – Ausztria címmel a Bukaresti Múzeumban. Az egyetlen romániai műfordításokkal foglalkozó, havonta megjelenő folyóirat, a Revista de traduceri literare, és a Colocvii de traduceri literare koordinátora; romániai versfesztiválok társszervezője; a FITRALIT-elnöki minőségében több külföldi és hazai szerző kétnyelvű verses- és műfordítás-elméleti köteteinek kiadója.
constantin brâncuși házában
te, constantin
a csók kapujához fogok elmenni
súgják meg nekem alkonyat
este
mi a szerelem
és igaz-e, hogy egy csókkal
tavaszt lehet csinálni
és akkor majd megtudom miért
nincs folyó víze a zsílnek
csak szerelme
te, constantin
a csend asztala
mellett akarok elmenni
és annyi nem hallott szót kiejteni
hogy a szohodol-szurdok
beleremegjen
visszhangos mondataimtól
és eljutok hozzád megint
te, constantin
szent péter és pál apostolok templom oltárán át
a végtelen oszlophoz
mely mellett még ma is szüntelen
őrt állsz
hogy megmutasd az embereknek
azoknak de csak azoknak
akik téged látnak
út a menny felé bukarest 2023.03.3
(Fülöp Zsigmond fordítása)
