Todor Tamás: [Cím nélkül]
Tűlevelű erdő
(Šuma četinara)
A militáns avantgardisták elhagyják a XX. századot,
sisakkal a fejükön masíroznak magas szárú bakancsaikban,
előtte befaltak egy hamburgert a McDonald's-ban,
túlélték a Tomahawk találatát.
A költők elhagyják a lírát,
a nyelv dezintegrálódott,
neorealizmus a divat,
kivetítve az orvosi egyetem
amfiteátruma fehér vásznára.
Hagyjál pihenni
a tűlevelű erdőben,
hadd szaglásszam a gyufásdobozt a hegyi kunyhóban.
Zaj az erdőben,
az avantgardisták túlélték,
nem szöktek elég messzire.
Semmi sem maradt,
marhahús a gyomorban.
Feldúlt étterem
és kráter.
Nem találom a kiutat az erdőből,
pedig vezér szeretnék lenni.
Az erdőben az utak keresztezik egymást,
a nyelv dezintegrált.
Az erdőből nincs kiút,
Pofátlanság túlélni,
és még pofátlanabb
közönség elé állni.
A katonaság elmasírozott,
a pokol képe homályos,
elnémult a zaj,
marhahús a gyomorban.
Hagyjatok pihenni
a tűlevelű erdőben,
hogy dobozos gyufával
felgyújtsam a kunyhót.
Ismét az utcán
(I ponovo u ulici)
Hálóban az utca,
a háló a menedékem,
csendes béke,
a techno gép után
nyugalmat szeretnék,
sáros lenni, mint egykor,
újra egyedül az utcán,
hálóban az utca,
minden zene volt,
minden margó volt,
minden fa volt,
vastag fa,
ismét
fakorona a magas, zöld hálóban.
Fotóesszé
(Foto-esej)
Most a rakparton sétálsz,
digitális kamera nélkül,
mégis
szívesen készítenél fotóesszét
a kevéske városmaradékról,
átkozott kerékvágásban,
van-e valaki, aki lelassít
vagy felgyorsul?
Minden változik,
ellentmond,
térjünk vissza a preszokratikusokhoz.
Víz, kék, fehér tányér,
Nyugatra néző szatelitantenna,
túlél-e a posztmodern?
Mennyire hatásos a leveles sütemény
és a Coca-Cola a szegény egyetemisták számára?
Tehát
készíthetünk fotóesszét,
napi háromszáz fényképet,
elönti-e a folyó az antennát?
Újra felfoghatunk bizonyos törvényszerűségeket?
Izzó verses lap
(Užarena pesnička hartija)
Oda az utolsó lehetőség
Hogy kiadja a verseskötetét
És megnyerje az irodalmi díjat
A pszichoterápián
Az orvos kezébe vette a verseit
Megalázta
Ez micsoda?
Mi a szar ez?
Te aztán költő vagy
Baszom a lírádat!
Majd megragadta a kéziratot
Körbenyalta a széleit az öngyújtó lángjával
Játszadozott a papírral
És rátaposott
A kuka fekete
kis pedáljára
A rendelő mosdója
Alatt
Belehajította a verses lapot
A városi hulladékudvar poklának
szakadékába
Oda a háromszáz eurója
Ennyi volt az irodalmi díj
Utána
Amikor kikerült a kórházból
És míg a garzonjának ágyában
Keféltek
A hajadon
portable luvnyájával
Akivel már szinte három éve együtt élt
Megpróbálták felidézni
Az elfeledett verssorokat.
Te barom, te libám
Az a pszichoterapeutád
Tönkretett minket
Kikosarazta a felgyújtott
Verseidet a kukába
Amikor teherbe estem
Rábeszélt az elvetésre
Mondván hogy beteg a férjem
Alkalmatlanok vagyunk a gyereknevelésre
A gyerek genetikailag eleve szar lenne.
Utána elintézte nekem
Az illegális abortuszt
Zsíros összegért
A porontyunk
Az új Harry Potter intellektuális magzata
Az abortuszok
Sterilizáló kukájában végezte
Akárcsak a versek.
Hát nem látod
Eltaposnak
A költő barátod
Egy neuropszichiátert javasolt
Amikor válságban voltál
Hogy kivonjon a közéletből
Amikor pedig kicsuktál
A hideg teraszra
A mínusz öt Celsius-fokra
És amikor
Kamatyolás közben a puncimba
A segglukamba a mobiltelefonod antennáját akartad dugni
Rohamod volt
Ez három évvel ezelőtt történt
A kisfiunk már ugrándozna
A jövőben pedig
A kis Harry Potter
Végigzarándokolná a szent hamburgerezőket
A panelházak tövében.
ORCSIK ROLAND fordításai
Siniša Tucić 1978-ban született Újvidéken, ahol jelenleg is él. Eddig négy verseskötete jelent meg: Betonska koma (Betonkóma, 1996), Krvava sisa (Véres csöcs, 2001), Nove domovine (Új hazák, 2007), Metak (Golyó, 2012). A háborús kilencvenes években a rezsimellenes MAGNET nevű performer csoport tagja volt, emiatt a karhatalmiak többször zaklatták, akárcsak a csoport többi tagját. Magyarul eddig a Fosszília, az Ex Symposion, a Sikoly, a Tiszatáj, illetve a versumonline közölte az írásait. A mostani versfordításoknak a szerző legutóbbi kötete szolgált alapul.