Rocksztárnak kijáró rajongás – Gerlóczy Márton irodalmi estje Székelyudvarhelyen

Minden várakozást felülmúlt Gerlóczy Márton pénteken, július 20-án este Székelyudvarhelyen megtartott irodalmi estje. A Mikecs Anna Altató című, a tavalyi év legnagyobb hatású magyar könyvei közt számon tartott családregény bemutatóján mintegy nyolcvan székely-magyar olvasó, illetve egy okinavai japán is jelen volt.

Több állomásos erdélyi körútja során jutott el Gerlóczy Márton Székelyudvarhelyre, akit a Scolar Kiadó vezetője, Érsek Nándor, illetve az Altató borítófotójának készítője, Kaz Kameshima okinavai fényképész is elkísérte. A szerző – és tavaly megjelent, minden bizonnyal az eddigi legnagyobb közönséget megragadó könyve, a Mikecs Anna nevével fémjelzett Altató – iránti érdeklődés messze felülmúlta az elképzeléseket: mintegy nyolcvan irodalombarát gyűlt össze az étteremben, és jó részük legalább egy könyvvel a hóna alatt távozott.
A szerzővel Katona Zoltán újságíró, az est házigazdája beszélgetett, bemutatva a mindössze harminchét éves író eddigi aktív munkásságát: Gerlóczy első könyve, a saját diákéveit bemutató Igazolt hiányzás tizenkilenc éves korában jelent meg, azóta számos, különböző stílusú és témájú irodalmi kötetet publikált. Művei megírásakor jórészt saját vagy más, közeli emberek élményeiből inspirálódott, a Mikecs Anna Altató című családregényt azonban minden szempontból elkülöníti az eddigi munkáitól.

A hatalmas népszerűségnek örvendő szépirodalmi kötetnek már csak az is elegendő ajánló, hogy Gerlóczy – Áprily Lajos dédunokája – főleg nagyanyjának, Jékely Mártának és Schéfer Idának (Áprily felesége, Márta édesanyja) szívbemarkoló élettörténetét írta meg. Irodalomtörténeti szempontból is jelentős regény, mivel felfedi többek közt Áprilyék házasságának nehézségeit, a költő „viselt dolgait”, árnyalva a róla köztudatban élő pozitív képet. Gerlóczy elmondása szerint a könyvvel 2006-ban elhunyt, hozzá közel álló nagymamája emléke előtt szeretett volna tisztelegni, a könyv szerzői státuszát pedig Mikecs Annának, Jékely Márta négyéves korában tragikus módon elhunyt kislányának „adta”, jelezve, hogy a kis Anna személye időtlen, szelleme belengi az egész történetet. A kislánynak Áprily Lajos is emléket állított, Annának hívták című versében.
A kiadói szakma szemében Gerlóczy hatalmas kockázatot vállalt azzal, hogy nem saját magát tüntette fel szerzőként, hanem egy „idegen” nevét írta a cím fölé. Számára azonban természetes volt, hogy a család női tagjainak sorsát csak nő írhatja meg – a családi dokumentumok felleltározása, a rengeteg levél elolvasása nagyban segítette őt a nagy- és dédanyja stílusának megragadásában, így az alkotói folyamatban nem is tulajdonít magának szerzői vagy írói, csupán „kivitelezői” szerepet.

Az elmúlt év egyik legnagyobb hatású magyar regényét Gerlóczy úgy ajánlja, mint egy kézikönyvet arról, hogy hogyan nem szabad bánni a nőkkel. Úgy tapasztalta, eddig főként nők érdeklődtek a regény iránt, de előszeretettel ajánlja a férfiaknak is – bevallása szerint ő maga is sokat tanult a családi történetekből, és annak köszönhetően meg is változott.
Az író-olvasó találkozó további részében bemutatták a szerző idén megjelent, Nézd csak, itt egy japán! című kötetét, amely az Altató borítófotójának elkészítése körül zajlott eseményeket, főként az erdélyi turnén is részt vevő fotós, Kaz Kameshima tavalyi Kárpát-medencei látogatását dokumentálja, irodalmi színvonalon. A rendezvényen Gerlóczy a közönségnek is elmesélte megismerkedésük történetét, nem kevés humorral elegyítve jobbnál jobb történeteket. A találkozó végén hosszú sorok kígyóztak a könyves pult és a szerző-fotós páros előtt dedikációért.


A képeket Dávid Anna Júlia készítette.