.svg)
Április 16-án, hétfőn a Bretter György Irodalmi körön Mărcuțiu-Rácz Dóra mutatkozott be verseivel. André Ferenc a vitaindítóban a szövegek zeneiségét emelte ki, ahol az ismétlések nem öncélúan jelennek meg, hozzátette azt is, hogy a fiatal költőnél már érezhető egy saját működőképes hang megjelenése is. A szövegek témájukat illetően finom közéleti játékoktól egészen a nagyon személyes családi történetekig jelen vannak, gyakran keverednek is egymással, viszont nem értékítéletek mentén operál.
Sánta Miriám a családtematikához hozzáfűzte, hogy akárcsak az előző kör meghívottjánál, Vida Kamilla költészeténél megfigyelhető volt, ezekben a szövegekben is nagyon bátran és szókimondóan nyúl a családtematikához, gyakran a gyermeki perspektívát használva, ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy ez a megszólalásmód inkább szerepjátékként fogható fel, mintsem egy menekülési módként.
A beszélgetés további részében a csak még egyet című vers került a közönség fókuszába, amellyel kapcsolatban André Ferenc kiemelte, hogy nem minden esetben válnak működőképessé a szójátékok, és a túlzott ismétlés miatt helyenként szétesővé válik a szöveg. Sánta Miriám a sorok elején ismétlődő „és”-eket javasolta levágásra a szövegből, valamint Andréhoz visszakapcsolva szerinte nem széteső a szöveg, csupán a helyenként erőltetett rímek és közhelyes sorok vannak jelen. Sándor Dávid ezzel szemben pont a szövegek természetességét emelte ki. Selyem Zsuzsa meglátása szerint a szövegekben megszólaló pozíció egy általános nyitottságot mutat a világ felé, ahol a család sem egy privát ügy. Bár én-versekről van szó, mégsem csupán a szerzőről szólnak, hiszen egy megszólító jellegű, érzékenységet mutató énről beszélhetünk. Reálisan abszurd világot épít fel, ami meglepő, fordulatos, de végül is csak a logika túlhajszolásáról van szó.
Sánta Miriám felvetette a kérdést, hogy vajon a fogyókúra című vers érthető és élvezhető annak az olvasónak a részéről is, aki nem ugyanarra az egyetemre jár, mint a költő? A kérdésre ő maga adott választ, melyben a hétköznapi rutin, a robotikus cselekvések ábrázolását emelte ki, mely általánosan vonatkozhat bárkikre. A beszélgetés végére kiderült, hogy a szerző nem csak a formával tud szépen játszani, de a szabadversekhez is kiváló érzéke van, sőt akár visszafele is olvashatjuk néhány szövegét. Utolsó szó jogán Mărcuțiu-Rácz Dóra be is vallotta, hogy szabadverssel nem olyan régen kezdett el foglalkozni, addig csak formában próbált alkotni.
