Vetró András: A Nagy Mutatvány
nézem a hatlebergi olvasóterem ablakát,
ott meleg van, a pizsamás diákok között
találnék menedéket, és boldog lennék.
a nonstopban egy lány betétekről érdeklődik,
látszik, hogy szégyelli magát, ettől lesz nekem kedves.
azt szeretném, hogy teli szájjal kiáltsa, hogy megjött,
hogy megmutassa nekem a véres pináját,
miattam ne szégyellje magát.
megveszem, ami kell, és megyek, a lány ingadozik a boldogság,
hogy nem lesz anyuka, és a menstruáció szégyene között,
finom válaszvonal, és azt akarom, hogy átlépje,
mert átléptem én is: meleget akartam
és pinát kértem, és megadatott nekem.
miattam ne szégyelld magad, ciklusos lány,
mert tízszer undorítóbb vagyok nálad,
beszívom az always illatát, amit magad mögött hagysz,
és tocsogok a boldogságodban.
nem érdekel a diáktársnőim nemi élete,
de érzem gesztusaikat a falakon át, ők tartanak ébren,
tűzijátékokkal világítják meg a termopán-ablakok magányosságát.
megvannak a magam játékai, de gyakran vagyok nézője mások örömeinek.
elérte szobám kilincsét az atomikus tél,
megállított elhanyagolt dolgaimban, hallom messziről
bach szvitjeit, az ő szomorúsága túl kifinomult
az én otromba testemnek, és az agy fülkéibe
beszivárgott a hideg, hogy betömje őket,
vagy megmentse. szép a természet és szépek a nők,
de ugyanolyan szomorúak a maguk passzivitásában:
a lánynak, aki most szájába veszi a szomszédos szobában,
bár 10 centiméter betonfal választ el, érzem
testének romlottságát, és hogy gyűlöli az apját
abból, ahogy annak a szerencsétlen metroszexuálisnak nyög,
aki benne játszik, és túlságosan is próbálja
helyettesíteni. így lesz megindító
a műsor, ez a művészet.
HORVÁTH BENJI fordításai
Ovio Olaru 1993-ban született Nagyszebenben. Első verseskötete (Pilotul, 2014, Charmides) elnyerte a Román Írószövetség debütdíját, illetve jelölve volt a rangos Mihai Eminescu-díjra. Fenti versek a Proxima B (2017, Charmides) című kötetéből valók. 2016 óta a kolozsvári Nepotu’ lui Thoreau irodalmi kör moderátora.