.svg)
Mira Marincaș: Megváltozott emlékek
9. Költői nyestest
Nyestfelolvasó esten
a nagy költő lesben áll mélán,
ki figyel és ki babrál,
nagy műve hallatán
Ki álmélkodik, s ki ásít?
Közben figyeli, hogy
világtojást kitől lehet
orozni, mert az övé
sokszor oktondi…
Hopp, ott filozofikus a duktus:
Ez biztos egy jurátus, mert
témája a paragráfus.
A nagy költői nyestek
néha másoktól lesnek.
10. Költőiskolában
Kis Ernőnek a szomszédja combján
vagy a levesben van keze-lába,
combfix-szel fűtött a fantázia-kazánja.
Ettől felhevült költői vénája,
verseit csak kiabálja.
De ne feledjük, hogy
ő csak egy kapcsoló,
levesben pancsoló
lámpatartozék,
ki nem azték és nem maja,
talán katalán az anyja,
s apja – ki tudja… búr-e?
Ernő ezért most költő,
s a jambust tanulja, hogy
családját így szublimálja
versbe, ejnye.
11. A sőtnyestek és plánenyestek
a magyar nyelvből kiűzettek,
hová vigyék értelmüket,
ki fogadja most be őket?
Ők, a sőtök Skóciába mentek,
így lettek a skótsőtnyestek;
a pláne szótárban lett szócikk
a plánéta előtt, sőt
12. Pszicho-logikus nyest
Az érzelmi nyestek rabolnak
és kifosztanak: így játszanak.
Nyomukban éjjel, csillagos fénnyel
lépdel a bizonyosság utáni éber kényszer,
mint gyilkos után az áldozat,
kit nem öltek meg egészen.
