Mátyás színre lép - André Ferenc, Kali Ágnes, Măruțiu-Rácz Dóra és Sánta Miriám estje
A IX. Kolozsvári Magyar Napokon a Bulgakov Kávéházban került sor a Mátyás színre lép nevű eseményre, ahol André Ferenc, Sánta Miriám, Kali Ágnes és Marcutiu-Rácz Dóra beszélgetett királyokról és koldusokról Horváth Benji vezetésével.
Első körben mindenki a királyokhoz való viszonyáról beszélt, melyről kiderült, ki fenntartásokkal, ki pedig a gyerekkori osztálykirándulások és a Mátyás szobor előtti fotózások emlékével tudja megközelíteni a királyokat. Azzal mind egyet értettek, hogy a számunkra legmegközelíthetőbb vonal a legendák és mondák köré csoportosul, Sánta Miriám meg is jegyezte, hogy ezek által a királyok erkölcsi példázatok prototípusává válnak. Kali Ágnes a királyról alkotott képhez pedig a vigyázó apák motívumát csatolta hozzá. A tágabb királyképtől pedig a beszélgetés rákanyarodott Mátyás királyra. Mint kiderült, az álruha nem hozza meg az osztatlan sikert, hiszen olyan kérdések merülnek fel, hogy miért is kell valakinek bujkálnia vagy titkolnia a saját identitását? Ugyanakkor André Ferenc szemében a gyerekkorában berögzült téves mondás, mint például „Itt járt Mátyás, oda az igazság.” sem vetett túl jó fényt álruhás királyunkra. Sánta Miriám azért még hozzá fűzte, hogy az álruhába bújás nem is olyan idegen számunkra sem, hiszen a mai sztárok is gyakran elidegenítik külsejüket az utcán, napszemüvegek mögé bújnak és hasonlók.
Horváth Benji ezt követően a koldusokra kérdezett rá, mely téma a válaszok alapján inkább közelebb állt a meghívottak tapasztalat világához. Marcutiu-Rácz Dóra arról beszélt, hogy számára a neveltetés egy olyan ellenszenvet épített ki a koldusok felé, ami miatt eddig teljes elfordulással próbált nem tudomást venni azok létezéséről, ám most próbálja ezt leküzdeni magában. Kali Ágnes a budapesti hajléktalanok tömegével való első találkozás sokkoló hatásáról beszélt ugyanakkor a Szent Györgyön levő cigány negyedben tapasztalt élményeiről, mely kapcsán megfogalmazta azt, hogy képesnek kell lenünk meglátni az egyéni sorsokat és történeteket a koldusok mögött. Sánta Miriám egyet értett ezzel és hozzá tette, ő is akkor értette meg igazán a szegénységet, amikor maga tapasztalta meg, milyen is az, de ugyanakkor ő is hozzátette, hogy a szegénységnek sok arca van. André Ferenc szintén személyes történeteket mesélt el. A beszélgetést Horváth Benji egy történettel zárta, egy kolozsvári, idős alkoholistáról, aki elmesélte, hogy minden éjjel háromkor lesegítik Mátyás királyt a lováról és a templom mellé vezetik pisilni. Ezt a történetet André Ferenc egy versébe is beépítette, így egy felolvasókör után mind elgondolkodhattunk a saját királyainkról és koldusainkról.