Hármas nyelvészeti könyvbemutató

Hármas nyelvészeti könyvbemutatóra került sor 2018. november 29-én Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet közös szervezésében, a bemutatott köteteket Benő Attila, Máthé Dénes és Péntek János ismertették. Az eseményt köszöntőjével az est házigazdája, Demeter Stefánia Katalin konzul nyitotta meg.

Péntek János, aki a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet nevében köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelte, milyen szépen illeszkedik jelen könyvbemutató a novemberi, magyar kultúrával kapcsolatos események – a 3-i magyar tudomány napja, a 13-i magyar nyelv napja, valamint a 15-i magyar szórvány napja – közé.
Máthé Dénes ezek után a Balogh F. András szerkesztette Német–magyar kulturális szótár. Szász, sváb, landler, cipszer és bukovinai német nyelvű kultúra a történelemben és mindennapokban című kötetet néhány érdekesség megemlítésével méltatta. Kiemelte, milyen jelentől egy ilyen szótár létrejötte, különösen Németország mai jelentőségének figyelembe vételével. A szerkesztő a helyi, elsődlegesen német nemzetiségű kisebbségek – a szász, a sváb, a landler, a cipszer és a bukovinai németség – szókincse mellett a szintén a német egy középkorra visszanyúló változatát beszélő jiddis anyanyelvű közösség szókincsét is felhasználta. Ezzel jelezte, az anyanyelv, bár nem azonos a nemzetiségi identitással, mégis fontos alapelv lehet az önazonosságtudatban. Meglepetten tapasztalta a kötet olvasása közben, hogy az mennyire tükrözi a szász és sváb közösségek esetleges honvágyát, a szótár ugyanis nemcsak e közösségek nyelvi szokásait, hagyományait, népviseletét mutatja be, de azt is, ahogyan ezeket élővé teszik a külhoni németek azon a haza-napon, amelyet minden évben megünnepelnek.

Ezek után Péntek János a Benő Attila–Gúti Erika–Juhász Dezső–Szoták Szilvia–Terbe Erika–Trócsányi András közös szerkesztéséve létrejött Tudományköziség és magyarságtudomány a nyelvi dimenziók tükrében. A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Pécs, 2016) három szimpóziumának előadásai című kötetet mutatta be. A kötetcímet parafrazálva szerette volna kissé érthetőbbé tenni a könyv tematikáját, lévén ez a magyar nyelv multidiszciplináris vizsgálata multidimenzionális keretben. A kötetben szereplő előadások témái közül kiemelte a nyelvjáráskutatást, standardizációt, nyelv és identitás kapcsolatát, csángókutatást, stigmatizálást, identitásgyengítést, végül pedig a Termini magyar online szótár helyzetét.

Benő Attila a Pétek János–Szoták Szilvia által szerkesztett A reformáció nyelvpolitikája.A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat 2017. évi sárospataki konferenciájának anyaga kötet kapcsán a reformáció nyelvi politikájáról beszélt. Elmondta, a kötet egy olyan konferencia anyagából került összeállításra, amelyen három teológus, négy nyelvész és egy irodalomtudós is részt vett. A tanulmányok különböző témákat érintenek: a reformáció nemesség és köznép általi terjesztésének kérdését, annak a tévhitnek a cáfolatát, mely szerint a reformációt a nemesség „erőszakolta volna rá” a népesség egészére; a reformáció médiaesemény voltát (Melynek kapcsán a tanulmányszerző felteszi a kérdést: mi lett volna, ha Luther Mártonnak lett volna Facebookja? Meglepő módon azt a választ kapjuk, hogy tulajdonképpen volt neki, mégpedig kör- és nyílt levelek, röpiratok, karikatúrák, nyomtatásban terjesztett prédikáció, templomi énekek, misztériumjátékok formájában); az Erős vár a mi Istenünk kezdetű templomi ének fordítástörténetét; a reformáció, a nyelvi reformáció, valamint a nyelvújítás kapcsolatát, a református iskolák hajdani és mai helyzetét stb.
A hármas könyvbemutatót kötetlen beszélgetés zárta.