.svg)
Október 23-án, hétfőn este ismét megtelt a Bulgakov kávéház emelete, hiszen a Bretter György Irodalmi Kör új évadja kezdődött el. André Ferenc, a kör elnöke bejelentette, hogy idén Sánta Miriámmal bővült a vezetőség, aki idén Gothár Tamással együtt tölti majd be az alelnöki posztot.
A meghívott, Varga László Edgár már nem első alkalommal hozta el szövegeit a nagyközönség elé. Ez alkalommal a nemsokára megjelenő Bejárónőm: Isten című kötetéből olvasta fel a címadó ciklust. André Ferenc vitaindítójában már felvetette az istenre vonatkozó kérdéseket: hogyan mozdítja ki a szerző nyelvhasználata az istenkeresést, lehet-e így Istenhez nyúlni? Az általa felvetett kérdések a későbbiekben gyakran visszatértek, ugyanakkor szóba hozta a nyugatos megszólalásmóddal való játékot.
A szerző, eddigi megszólalásmódjához képest Kali Ágnes és Horváth Benji szerint egy sokkal bátrabb nyelven szólal meg, ahol az Isten, az álarc nélküliség és a cinizmus hármasságának egysége dominál. A továbbiakban inkább a vitaindítóban elhangzott nyugatosság került a boncasztalra, talán mert könnyebb volt azon fogást találni, mint a szerző verseiben. A vitából kitűnik a szövegek többrétűsége, hiszen míg Sánta Miriám posztmodernnek, addig Horváth Benji inkább metamodernnek érezte a szövegeket. Csuszner Ferencz az Isten jelenlétével való kérdésre tért vissza. Kiemelte, hogy a vele való kapcsolatban valamiféle felnövési folyamat van jelen a szövegekben. Kali Ágnes a szövegekben megjelenő világábrázolást olyannak érzékelte, ahol a beszélő közel van Istenhez, ugyanakkor mindig magára van hagyva, hiányzik a kapcsolatból a személyesség. Az est során a közönség Istent egyaránt azonosította az anyával, az apával és a bejárónővel, ebből is érzékelhető volt, hogy valamiféle titokzatos világ az, melyet Varga László Edgár az olvasója elé tár.
Utolsó szó jogán hozzáteszi az elhangzott gondolatmenethez, hogy bár Isten anya is és apa is volt, de ő nem tudja, hogy ki az, csupán annyit tud, hogy ő biztosan nem Isten.
