.svg)
Megrendülten fogadtuk a hírt, hogy hosszan tartó betegség után, életének 93. évében, szeptember 10-én elhunyt Szőcs István író, kritikus, műfordító, művelődéstörténész, a Helikon főmunkatársa, a Magyar Írószövetség, a Romániai Írók szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja.
Szőcs István 1928. augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pedagógia-lélektan szakán végzett 1951-ben. 1951-től az Ifjúsági Könyvkiadó, 1958-tól az Utunk, 1968-69: nyugdíjazásáig az Előre szerkesztője. A kilencvenes évek közepétől a Helikon főmunkatársa. Több mint 2000 közleménye jelent meg elsősorban erdélyi folyóiratokban, napilapokban. Fontosabb kötetei: Kritikus holdölte (regény, 1965); Rovarcsapda (bűnügyi regény, 1969); Üvegfedő (regény, 1971); Délibáb (polemikus pamflet, 1973); Más is ember (illemtan, 1975); Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, 1979); Antiszumir álláspontok kritikája (1984); Félrejáró ingák (tanulmányok, cikkek, 2004.). Selyemsárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, bővített kiadás 2004); Délibábos ég alatt (Tanulmányok történelmi és nyelvtörténeti hiedelmekről, 2013).
