Matei Țigăreanu munkája
No items found.

Conquest III

XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 06. (692.) SZÁM – MÁRCIUS 25.
Matei Țigăreanu munkája
Matei Țigăreanu munkája

Matei Țigăreanu munkája


(Stratégiai verspróza)


(Részlet)


Változó döntések az egykedvű pályarendszerben.

Ha meghúzod a kart, másik sínre kerülsz, de ugyanúgy

kísért a narancssárga szignál: ATTENZIONE! COSTRUZIONE!

PROSSIMA FERMATA. Négy-öt járat kígyója, és

semmi más. Szaladnak a feliratok. Elisabeth keze

hosszú csíkot húz; a horizont, mint egy folyton izzó sáv.

Két csillag, három csillag, négy csillag. Mozgó Tejút.

Pelyhek áramlanak az égből, folyik a hab.

Turk csillogó pamacs. Fürdés, alvás. Puffadt hab-has.

Reklámban a krémpuding. Domboldalak csorognak alá;

illékony csokoládé. Tejszínű sziklafodor. Karcsú faág.

Elisabeth háta bamba fák alatt, szépséges hát; ülsz,

szorít, szorul a torkod, tátod a szád. Elisabeth karcsú

faág, egy gránátalmafa ága. Pepita-party minden éjszaka.

Kockaszerenád. Lu asszony gránátalmafaága. A kockás

padló, mint a könny egy holdas éjszaka. Függönyök

a császári szobákban, már nem látszanak a messzi kertek.

Az udvaroncok a lépcsőket járják, világítanak a kristálypoharak.

Kockadalba kezd a költő a pepita padlón, a holdról énekel

és a holnapi ég nehéz felhőfoszlásáról, amikor mind felkelünk,

de a mosdóig sem tudunk menni, annyi a fejünkben a pára.

Elisabeth a csillagok gyökere; minden civilizáció alapja

a galaktikus kristálypalota. Kristálypálya. Csak ezt formálja

jellé az írás. Feltorlódott kisbolygók egy fekete lyuk peremén.

Bekap a spirál, ha nem vigyázol, meghajlik a horizont,

mint a kusza napirend. Jönnek a mongolok. A party azonban

tovább tombol az erdő mélyén. Túl a teraszon és a belső

épületeken. szerte a tisztásokon üldögélnek a korhelyek

kis, lila párnáikon. Az Erdő Királya ügyel a biztonságukra,

kiküldi kis bogarait, hogy híven őrizzék a dús határsövényt

és a sziget partjait. Az Erdő Királya tud a mongolok előre-

nyomulásáról, és szentjánosbogarakkal pásztázza a tengereket.

A tenger masszája kitépett könyvlapok főzeléke. Két tanszék

és három enciklopédia olvad egybe. Maszatos asztal,

maszatos vízfal, buboréklámpák, termek a morajlásban.

Egy professzor szava bugyborékol. Csomós szavak mállanak.

Árutermelés, szállítmányok. Miltiadész aggódva figyeli

az erődítménymonstrum épülését. Szókratész tanácsokkal

látja el a munkásokat, néha a kőfalakon üldögél. Miltiadész

feljegyzi a számadatokat kis noteszébe, itt-ott a helyére

illeszt egy-egy követ. Churchill felépít egy bázist Babilon

közelében, és ideiglenesen sikerül feltartani a mongolokat.

A sziget erdejében még hevesebb party kezdődik. A korhelyek

táncot lejtenek a tisztásokon, dalolnak a szemcsés füvön.

A tisztás óriási bónuszpálya, a virágok plusz életerőt és

tapasztalatot adnak. Ahogy a részegek bukfenceznek,

folyton szinteket lépnek. Ha összetalálkoznak a nagy

futkosásban, a „Hi”, a „Hello” és a „Welcome” szavakkal

üdvözlik egymást. A dombok hajlatában új barátok

várnak. Közben buborékok esnek az égből, mókás

színvilágban, el kell találni őket. A korhelyek nagyokat

spriccelnek az égbe, egészen karneváli a hangulat.

A fűben mindenütt vízipisztolyokat találni, és sok

újabb játékos érkezik, hogy részt vegyen a mulatságban.




Kerber Balázs: 1990-ben született Budapesten, jelenleg is ott él. Az ELTE BTK és az Eötvös Collegium hallgatója. Klasszika-filológiából diplomázott 2013-ban, jelenleg olasz irodalmat tanul. Első kötete: Alszom rendszertelenül (JAK-füzetek, Budapest, 2015).



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb