Az egyszerűség madeleine-je

Szabó Gyula Válogatott no­vel­lái a Székely Könyv­tár című sorozat köteteként láttak napvilágot. A tíz éve elhunyt író kisprózájában a természetközeliség, az időtlenség, a csoda elfogadása mellett a lélektani mélységnek is fontos szerepe van.

A régi irodalomtankönyvek lapjairól is ismerős Kell-e, Gyuri, aranybicska? című novellával indít a kötet, a gyermeki és a felnőtt perspektíva egybecsúsztatásának köszönhető egyéni hangvételű narrációt, a népmeséket megidéző képalkotás (a naphoz hasonlított kerek kenyér, s az azt elnyelő felhőzsák) varázsát a didaktikus részek sem tudják megtörni: „De nekünk a kenyér az arany, a szalonna az arany, a zsír az arany!”

A Laczkó Rózsa balladája érdekes módon értelmezi újra a címében is szereplő műfajt: az elbeszélés a sok nehézséget átélt idős özvegyasszony és unokái közötti generációs különbségre épít, a fiatal fiúk humoros történetet próbálnak kovácsolni viszontagságaiból. Rózsa belső monológjai biztosítják a kilépést a történet jelenéből, és látomásos jellegű narrációba vezetnek át.
A kötet legerősebb szövegei az emberi reakciókat, érzelmeket az élet határhelyzeteit megmutató novellák. A Sárga szemű Jovánki hőséről úgy veszi le a rokonság a beteggondozás terhét, hogy közben nagyobbat ró rá, az állandóan furdaló lelkiismeretét: „elég-e vajon a három évi áldozat, ha az utolsó hónap gyarlósága tetőzi be?” A háborúból hazatérő Mátyuskát (Mátyuska macskája) a kényszerűen ránehezedő feladat, az elesett társak özvegyeinek értesítése szinte elviselhetetlen lelki válságba kergeti, ez a gyötrődés ad helyet a természetfölötti megjelenésének is.

A válogatást lezáró Pulisz­ka­ostromban egy olyan egyszerű, a természetben is könnyen elkészíthető étel, mint a puliszka, amely az élet mulandóságát és lényegét egyszerre képes kifejezni, és a maga módján rengeteg emléket és érzést elevenít fel – ha meredeknek is tűnik a társítás – Proust madeleine-jéhez hasonló szerepet tölt be.

Szabó Gyula: Válogatott novellák. Hargita Kiadóhi-vatal, Csíkszereda, 2013.