.svg)
József Attila megkerülhetetlen. József Attila lázadó. Egy lánglelkű. Költő. Akinek születésnapja A magyar költészet napja. Olykor értelmezési kalapácsokkal igyekszünk őt szétzúzni, olykor ránk borul a nehéz szobor, néha sikerül megkerülnünk, viszont ugyanabban a szerelvényben utazunk, mint ő maga.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Tein tea- és kávéház társszervezésében József Attila születésnapján erdélyi magyar költők találkoztak a Tein teaházban a sepsiszentgyörgyi olvasóikkal. Bálint Tamás, Bogdán László, Dimény H. Árpád, Karácsonyi Zsolt, Serestély Zalán saját, kiadott és kiadatlan műveikből olvastak fel, valamint a költészet általános jellemzőinek prizmáján keresztül saját alkotói szándékaikról, munkamódszereikről, irodalomhoz való viszonyukról beszéltek Szonda Szabolcs kérdéseire válaszolva.
Bálint Tamás életében jelenleg nem az alkalom szüli a verset, hanem nagyobb ívű költeményekben gondolkodik, hosszabb időre berendezkedik abba a kis világba, azokkal a személyekkel és történetekkel, amivel foglalkozni akar.
Dimény H. Árpád görgeti magával a verseket, ugyanis mindannyian abban a világban élünk, amiből a versek születnek. Folyamatosan szövegek vesznek körül minket, amelyeknek – magukban hordozva egyfajta megtisztulási folyamatot – joguk van jelen lenni.
Karácsonyi Zsolt benne létezik a történetben, és vallja: ha csak egy pillanatra is megtörténne, hogy kilépik a költészetből, akkor nem csak a versírással kapcsolatosan támadnának gondok, hanem az egész eddigi életével, és annak a folytathatóságának a milyenségével is. A benne lévő szakadékos kételyek kiépülése ellen, védő és támadó fegyverként, folyamatosan verseket ír.
Serestély Zalán előszeretettel váltogatja a műfajokat, az írásban a kapcsolatteremtés eszközét, a probléma megragadásának lehetőségét véli felfedezni. A verseknek nem a világmegváltás a célja, hanem az, hogy életre keljenek, közösséget alapozzanak, ne válljanak árucikké és az olvasó ne kételkedjen bennük.
A képeket Toró Attila készítette.
