.svg)
Mi köze a mesének a Káma szútrához? Hogy kerül gyűrött traktor egy moldvai kocsmába? Mindezekre fény derült a budapesti Pont Kiadó székelyudvarhelyi történetmondó estjén.
Ahogy a különböző nemzetek irodalma jól megfér egymás mellett a Pont Kiadó Conflux sorozatában, úgy fértek meg egyazon könyvbemutatón az erdélyi szász népmesék a történetmondásról írt elméleti kiadvánnyal, illetve Szávai Géza küsmödi származású író és Dan Lungu jászvásári író új köteteivel.
Az izgalmas újdonságokat csütörtök délután hat órakor fesztelen hangulatban mutatták be a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében, a VII. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként.
Az est során Szávai Géza, a Székely Jeruzsálem szerzője ismertette a Pont kiadó történetét és sikereit, majd új nagyregényéből, a Makámaszútrából olvasott fel. Előadását humoros történetekkel fűszerezte a könyv eddigi fogadtatásáról: a könyv címét hallva először sokan meglepődnek, mivel Kámaszútra mindenki számára ismerősen cseng, de a szószerkezet első részét alkotó makáma sokakat gondolkodóba ejt. A makáma rímmel tarkított prózai alkotás, általában mese – ilyen stílusban íródtak Ioan Slavici és Ion Creangă, illetve az Ezeregyéjszaka meséi. A Makámaszútrában azonban nem ilyen értelemben vett rímet kell keresni: az összecsengés, a párhuzam a regényben ábrázolt sorsok, életutak szintjén érzékelhető.
Szávai mutatta be az est másik vendégét, Szonda Szabolcsot, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatóját is, aki magyar nyelvre fordította Dan Lungu Tyúkok a mennyben (Raiul găinilor) című, nagy sikerű alkotását. Az író fontosnak tartotta kiemelni, hogy Szonda Szabolcs azon kevesek közé tartozik, akik nem csupán román alkotásokat fordítanak magyarra, mintha Erdély „a román irodalom kulturális gyarmata” lenne, hanem román nyelven írt tanulmányt az erdélyi magyar írókról, ezáltal a többségi nemzet számára is elérhetővé téve a magyar irodalmi értékeket.
A meghívottak egyetértettek abban, hogy Lungu könyve, noha egy moldvai kis közösség életét, kocsmai történetmesélő világát mutatja be, ugyanúgy szól a „sápsiszentgyörgyi”, hasonló miliőről, hiszen a kocsmatöltelékek mindenütt ugyanolyannak tűnnek. Állításukat bebizonyították a felolvasás során: jó fordításhoz illően a humoros szövegrészletet bármelyik székelyföldi kocsmába bele tudta képzelni a közönség. A munka után vagy helyett a Gyűrött traktor csehóban poharazgató cimborák élcelődései, a rendszerváltás előtti és utáni állapotok kétes elemzései kelet-európai érvényűre emelik az alkotást.
A fordító elmondta, a kocsmai szövegek magyarítása kihívást jelentett számára, a történetmesélők sokszor elbeszélnek egymás mellett, állandó szórakozást biztosítva a hallgatónak, olvasónak. A végeredmény egy moldvaian és erdélyien szolid humorú történetfüzér, amellyel kicsit saját esendőségünket is kinevetjük.
A Pont Kiadó történetmondó estjét kedden Sepsiszentgyörgyön, szerdán pedig Csíkszeredában is megtartották, a kiadványokat minden helyszínen kedvezményesen lehetett megvásárolni.
A képeket Szabó Károly készítette.
