A kérdés (versek)

A kérdés

(The Question)

Mindannyiunk hiszi,

hogy szűztől született

(mert olyat már ki látott,

hogy apja-anyja párzott),

és tényleg ismerünk

viselős szüzeket.

Mégis marad a kérdés:

honnét lett Krisztusunkba

az a plusz kromoszóma?

1973. augusztus

Egy szangvinikus gondolat

(A Sanguine Thought)

Hol lennétek, buzgó fiúk,

Ti pártos hordószónokok,

Ha nem tudnátok zengeni

A sok-sok harsány hablatyot;

Ha tűzgyújtás, -oltás helyett

Csak az lenne a dolgotok,

Hogy kinyissátok néhanap

S becsukjátok az ablakot?

Hálaadás

(A Thanksgiving)

         Gyermekfejjel látva, hogy

szent a lápvidék s az erdő,

         profánnak tűnt még a nép.

         Verset írni is e tájt

kezdtem: Hardy, és Thomas, és Frost

         lábánál csücsültem én.

         Aztán jött a szerelem,

s másvalaki lett a fontosabb:

         Yeats segített, no meg Graves.

         Majd villámcsapásként

becsődölt a világgazdaság,

         s Brecht lett akkor mindenem.

         Végül, Hitler s Sztálin

hajmeresztő tettei után,

         egyre fontosabb lett Isten.

         Vajon hol tévedtek ők?

A vad Kierkegaard, Williams s Lewis

         visszatérített a hithez.

         Immár szürke fejjel,

gyönyörű vidéken élve,

         elcsábít a természet megint.

         S hogy ki most a tutorom?

Nos, Horatius, a legmenőbb

         méhésze Tivolinak,

         s a kövek-bolondja Goethe,

aki megsejtette, hogy Newton

         átverte a tudományt.

         Köszönet mindnyájatoknak,

nélkületek nem sikerült volna

         egyetlenegy sort se írni.

1973. május (?)

LÖVÉTEI LÁZÁR LÁSZLÓ fordításai

W. H. Auden (York, 1907 – Bécs, 1973) brit–amerikai költő és esszéíró.

‍