„A játék az egyetlen, ami komoly” – Piros Ildikó Szabó Magda-előadásáról

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét második napján Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész Szabó Magda-pódiumestjét láthattuk, amelyet 2017-ben állított össze az írónő születésének századik évfordulója alkalmából. Az Abigél titkai – Töredékek az írónő életművéből című előadás enyhe csúszással, délután négy órakor kezdődött a Fogoly utcai színpadon.
„Egy ember addig él, amíg őrzi az emlékezet”: ezzel az idézettel indította előadását Piros Ildikó, majd pár szóban összefoglalta személyes élményeit az írónőről. Megemlékezése legalább annyira változatos volt, mint az előadást felépítő szövegek: a többnyire interjú- és regényrészleteket az Abigél filmfeldolgozásának ikonikus jelenetei, illetve a Szabó Magdáról készült képek és dokumentumfilm-bevágások kísérték.

Piros Ildikó előadása lépésről lépésre, kronologikus felépítéssel nyújtott betekintést Szabó Magda életének és életművének gazdag világába. Az előadás a gyermekkori visszaemlékezésektől kezdődően egészen a későbbi sikerekig, az utolsó évek elismeréséig és a békés öregkorig ívelt, így kiderült többek között az is, hogy Szabó Magda kíváncsisága és érzékenysége már gyermekkorában is megmutatkozott, amiko rcsupán kedvtelésből Lear királyról vagy Anna Karenináról olvasott. Életszemléletét nagyszerűen jellemezte az előadásban is elhangzott idézet: „a játék az egyetlen, ami komoly” – és amit komolyan vett maga az írónő is.
Szabó Magda nyitottsága és hazájához való ragaszkodása is fontos csomópontokat képeztek Piros Ildikó feldolgozásában, ahogy azt a válogatott idézetek is jelölték: „A nyelvet ne hagyjátok, különben Isten ledob a tenyeréről”. Emellett felmerült az írónő férjével, Szobotka Tiborral való találkozás körülménye, a sorsszerű vonatút és kettejük kiegyensúlyozott, már-már „tragikusan szép” házasélete. Az előadás során elhangzott pár válogatott részlet az írónő legismertebb munkáiból: Az ajtóból, a Für Eliseből, a Katalin utcából és sok más művéből – az Abigél kapcsán pedig egy diáklány esszéjét tolmácsolta a színésznő.

Az előadás majdnem két órát tartott, lezárásképp Piros Ildikó kihangsúlyozta, hogy az említett „titkokat” nem lehet tökéletesen megfejteni, azoknak egy jelentős részét ugyanis az írónő megőrizte saját magának: „Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat”. A hallgatóság fogadtatása magáért beszélt: könnyes nosztalgiával és hatalmas vastapssal köszönték meg a szeretett és örömmel olvasott „Szabó Abigél”-jükről való megemlékezést.