.svg)
A JAK-tábor harmadik napján is a szemináriumok uralták a délelőttöket. Reggeli után úgy döntöttem, maradok tudósítást írni, így a tervem, hogy mindenképp benézek legalább Darvasi László prózaszemináriumára, ismét nem valósult meg. Ebéd után az előző napi szemináriumok folytatása mellett most Nyilas Attilát hallgathatták az érdeklődök a Publikálástól az első kötetig című programon. Én a társművészeti szemináriumra készültem, de végül Körtesi Márton és Kerber Balázs invitált meg egy játékra, ahol dobókockán kidobott szavak alapján írtunk verseket. Bár mindenki fáradtság miatt panaszkodott, amikor elkezdtük, meglepően könnyen engedtük el magunkat és kreatívnál kreatívabb sorok születtek.
Ezt követően a fiatal költészeti trendek kerültek a boncasztalra Orbán Jolán vezetésével, ahol Kiss Georgina, Herczeg Ákos, Molnár Illés és Branczeiz Anna próbálták körüljárni a kérdést. Kiss elmondása szerint nem igazán volt az utóbbi időben nagy fordulat, azt viszont problémaként emelete ki, hogy a kritikusi hozzáállás gyakran kér számon feltételezett koncepciókat a köteteken és az alapján ítéli meg és el a köteteket. Molnár Illés az ezredfordulóra tenne egy viszonylag nagy változást a trendek terén, amelyet a Telep-csoporthoz szoktak kötni. Herczeg Ákos azt a kérdést veti fel, hogy mégis hol kéne jelölnünk a fiatal költők határát, ha valakinek negyven évesen jön ki az első kötete, akkor fiatal költőnek számít-e vagy sem? Ugyanakkor azt is megjegyzi, trendekről úgy szoktunk beszélni, hogy nem tudjuk mihez képest mozdul el. Turi Tímea, Borda Réka, Kali Ágnes és még sok fiatal szerző költészetét nézzük, olyan hatást kelt, mintha nem is egy bolygóról származnának, nehéz meghatározni egy trendet közöttük.
Branczeiz Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok körében már óriási szerepet játszik az internet használata, ahol bárki bármit publikálhat, így pedig nehéz kitűnni. Elmondta azt is, hogy miután több kötetet olvasott egymás után, az az érzése támadt, hogy külön-külön mindegyik jó kötet, viszont egy idő után összefolynak. Meglátása szerint inkább a téma az, amivel ki lehet tűnni, ami kapcsán Horváth Veronikát, Tóth Kingát és Terék Annát emelte ki. A beszélgetés során performanszszerűen Herczeg Ákos és Molnár Illés táskájából egy-egy kupac könyv került elő, mely egy rögtönzött összehasonlításra adott lehetőséget. Kiss Georgina ennek kapcsán elmondta, Kali Ágnes kötete friss élmény volt számára, ugyanakkor ami egy kupacban sincs jelen, de mindenképp fontosnak tartja kiemelni az Deres Kornélia Bábhasadás című kötete, valamint Varga László Edgér bejárónőm: isten című kötete volt, mivel frisseknek tartja őket, melyek nem egy vonalba helyeződnek. Herczeg Ákos Pál Sándor Attilát emelte ki, akinek véleménye szerint megkerülhetetlen a kötete. A beszélgetés végén Orbán Jolán arra kérte a jelenlevőket, hogy olvassanak fel egy tetszőleges szöveget, Kiss Georgina Kali Ágnes 4. című versét, Herczeg Ákos Simon Bettina Sirályok maradnak című versét, Molnár Illés Hegedűs Gyöngyi Eredet fogyatékkal című versét, valamint Branczeiz Anna Horváth Veronika Tapintásos vizsgálat című versét olvasta fel.
Az idei JAK táborban is sor került a Határok és átlépések nevet viselő beszélgetés Vida Kamilla moderálásában, ahol Bethlen Anna, Gács Anna, Spronz Júlia, Horváth Éva, Antal Nikolett és Nagy Kata osztotta meg reflexióját a #metoo kampánnyal kapcsolatban. A kampány eredményességével kapcsolatban megosztóak voltak a vélemények, ám abban mindannyian egyet értettek, hogy nagyon fontos az, hogy egyáltalán elindult és ilyen beszélgetéseket vont maga után. Az egyik legfőbb feladatnak a nyelv megtalálását tartották a témával kapcsolatban, ugyanakkor azt, hogy egy esetleges áldozat tájékoztatva legyen arról, hogy hová fordulhat a problémájával, milyen szervezetek állnak a segítségére. A kampány hétköznapokra lecsapódó hatása is szóba került, pontosabban az udvarlási szokások átalakulása. A közönség felé is kinyílt a beszélgetés, ahol szóba került, miért csak nők ülnek az asztalnál, amikor egy ilyen témáról van szó, amire Bethlen Anna adott frappáns választ, hiszen elmondása szerint azokban a szervezetekben, amelyek a „nők ügyeivel” foglalkoznak, nagyon kevés számban vannak férfiak. A beszélgetés lezárásaként még megtudhattuk, hogy az írószövetségek közösen dolgoznak egy etikai kódex kidolgozásán a témával kapcsolatban.
Még az előző témával a fejemben próbáltam figyelni Baróthy Zoltán Az Amcsalat-hegység friss levegője című kötetének bemutatójára. Az mindenképpen megmaradt, hogy a szerző igencsak bizonygatta a Dézsi Fruzsina által felvetett mágikus realizmus kapcsán, hogy az nem igazán jellemző a szövegeire, majd ezt követően felolvasott egy erőteljesen mágikus realista elemeket tartalmazó részletet. Az est zárásaként Mohácsi Balázs hosszúra nyúlt kérdéseivel próbálta megkerülni a hangyákat és Noét, Németh Bálint és Simon Bettina pedig beszállva a játékba szintén megpróbált nem beszélni róla, így az isten, haza, család hármassága köré épült fel a beszélgetés.
A képek forrása a József Attila Kör Facebook-oldala.
