Pusztai Péter: Térben
2000 Hz
madarak repültek aznap reggel
magukkal hozták: tartozásaink
tartozni ide, tartozni valahová
markolásig feszült idegrendszer
a madarak reggelente
él itt valami nyomasztóan hétköznapi
monoton alkalmak rendszeressége
kávéfolt ruháinkon
madarak, reggel
fényoktogon: hely, amit
sosem találtunk
illata tölti be a házat
saját magában visszhangzik
.exe
üresen iszom a kávét
pixelek folynak szemembe
lehetnék bárki, csak az nem
aki vagyok
hátamon sávszélesség bizsereg
rengeteg mesterséges fény:
körém implementált valóság
amíg itt voltál, jobban szerettem magam
hazamenni
most hogy lelassult a világ
időm lett meglátogatni mindazt
mit rég láttam
a csönd folytatása ez
kihúzom az eddigieket
rátaláltam a szekrény alján
nem tudom hol voltam
s hová leszek
látom a sorokat
s érzem kalandok utóízét
váratlan örömnek lenni
egy megszokott helyen
Pál Hunor 2001-ben született Marosvásárhelyen. Jelenleg a Kolozsvári Műszaki Egyetem hallgatója. 2019 óta ír verseket. A Helikon Amit nem lát a webkamera címmel meghirdetett pályázatának 3. díjasa vers kategóriában.