nem hal
(ne riba)
a vizet nézem
visszanéz a víz
vízbe lépek
átfut rajtam a víz
orromba fülembe
számba torkomba folyik
ám én
nem vagyok hal te sem
én sohasem leszek
hal
mindenesetre
kinyitom a szám nem engedem el a kort
szememből
eső (kúszik) csöpörög / csöpög
cseppkő csöppecske pillanat
és hal vagyok
pontosan az a hal
mocorog inog
víz a vízben
a maga teljében
hal
hal / vizecske
hiba
komor / csomó
gombóc
a torokban
csupán a nyomást érezni
én / a fülben / belül
tudumtudum
sehol egy csöpp sem
sehol egy csöpp / csupán
a könny / csöppen
az víz
ám nem az a víz
melyet nézek
mely visszanéz
nem az a víz
a könny csupa víz
(sajátom)
kívül az én / belőlem
ami kívül
(to kar je zunaj)
Mikor behunyom a szemem,
semmi mást nem látok.
Körös-körül zöld a fű,
kukorica- és rozsföldek.
Kék ég,
enyhe napsütés,
korán reggel.
Ezt elfelejtem.
Túl hamar idomulok,
kevésre emlékszem.
A boldogsághoz
nem kell több
a pillanatnál,
hogy érzékeljem.
Megjegyezzem.
Hallgassam a cirpelést
a fűben, a madarakat,
és az asztal túloldalán
látom magam,
és a szék szélébe
kapaszkodom.
ORCSIK ROLAND fordításai
Ana Pepelnik 1979-ben született Ljubljanában. Költő és műfordító, Szülővárosában él. Hat verseskötet szerzője.