A világból haza

Gergely Zoltán: Fejfedő
*jaj, poklok pokla!
nem tarthatnaa babakorcsak egy hónapig?!?!?

*olyan könnyű lennemunkába mennipihennihagyni másokatmegbirkózni vele

*fekszem
hallom ahogy sírhallomhallom
a mennyezetnekfehérnek kellene lennie
kellene
hallomhallom
lélek éjén át

*ördögverte semmirekellő cici!
a fiú ordítnem jön a tejés nem kell a cumi
felnyitnáma tejmirigyeketmegjavítanámhogy újra

*térkép növekszikbenne
könnykősírásszoroskiáltószikla
hullámoknagyobbak mintaz októberi Buolbmatjávvri-tóban

*álmatlan éjszakákfelemésztették a vágyat
és mégismuszáj

*napokegyetlen másságanevük

*újra le kellvágni a körmét
telik az időmindenek ellenére

*hathónapos fejébencsillag ragyog már
az értelem fénye

*a rossz anya isjobb mintaz apakimindig dolgozik

*mily balga az ember
azt hittem hozzád megyek feleségülde egy ordító poronttyalházasodtam összete pedig a munkáddal

*márelmászik
én pedigpelenkávala nyomában

*végevéget ért
az időmikorsaját szárnyaimatnövesztgetem

*visszahúzott
az anyaföldhöz kötözött
többé már nem ugrom ejtőernyővelnem mászom meg a Kilimandzsárót
többé nem kóstolok békacubákotmég kevésbédarázslárvákat

*kapálózommint bögölya tű hegyén

*bárcsakbörtönbe kerülnék
börtönben istöbb a szabadságmint otthonegyéves gyermek anyjaként

*ott üla székenés pihena barna szeműkisember
egyetlen dolganövekedni

*és itt ülök énaz asztalnálpihenekegy kék szeműfáradt anya
egyetlen dolgomnövekedni vele


NÉMETH PETRA és DOMOKOS JOHANNA fordítása


Inger Mari Aikio-Arianaick (sz. 1961 Ávvil/Ivalo, Finnország) a legsokoldalúbb számi/lapp művészek közé tartozik. Versírás mellett újságíróként, rádió- és televízió-adások szerkesztőjeként, filmek rendezőjeként, valamint zenés gyerek CD-k szövegírójaként is tevékeny. Köteteivel a számi női líra újszerű, termékeny hanggal gazdagodott. Gollebiekkat almmi dievva (Aranyszelek az égen át, 1989), Jiehki vuolde ruonas giđđa (Zöld tavasz a jég alatt, 1993), Silkeguobbara lákca (A selyemgomba krémje, 1995) verseskötetei az etnicitást alig érintő terében a lírai én kapcsolatainak érzelmi és érzéki világáról szólnak. A 2009-es Suonat (Erek/Húrok) számi, valamint a 2014-es Beaivváš čuoká gaba/Aurinko juo kermaa (Tejszínt iszik a nap) számi és finn kétnyelvű kötetekben egyre inkább teret hódító természeti képek gyakori allegorikus felhasználásában egyaránt felismerjük a jojka és a haiku szerkesztési elemeit. Versesköteteit angol, német, finn, svéd, olasz és magyar nyelvre fordították le. Magyarul 2009-ben jelent meg Tímár József fényképeivel illusztrált Számi Ima című fordításkötete a számi Suonat (Erek/Húrok) eredetivel és annak további finn és angol fordításaival egyidőben. A jelenlegi fordítások a Máilmmis dása (A világból haza, 2001) számi nyelvű kötetéből származnak.