A vacok
У будці
szerettük volna megsimogatni
de nem mertünk hozzáérni
féltünk hogy ránk mordul vagy megharap
veszélyesnek és vadnak tűnik
gyanakvón néz ránk és nem fogadja el
az édességet amit neki hoztunk
a fotel karján szótlanul élezi körmeit
magához enged de bizalmatlan marad
puhára áztatott kenyérrel közelítünk
és mindenesetre valami nehezet is
kezünkben tartunk
ő pedig halkan dúdolgat és egy régi fényképet néz
menyasszonyi ruhában áll a megboldogult nagypapa mellett
tarka vendégsereg előtt
szüleik pedig esernyőt tartanak föléjük
mert ősz van
a kép szélén az ól sarka látható
Névtelen
Без назви
A régmúltban a dolgok ritkán kaptak nevet
Sokuk az enyészeté lett anélkül hogy elnevezték volna
És a vadak többsége is névtelen volt
Az állatot könnyebb elejteni mint megnevezni
Ha meg is tennéd ugyan mihez kezdenél a nevesített vaddal
Mégis kinek kell ilyesfajta hivalkodás
A nevesített vad ehetetlen és bőre is haszontalan
Úgyis alig van elegendő név a ház körül
Asszonyod majd lármát csap
Itthon még most sincs neve minden tárgynak
Te pedig az erdőt járva pazarolod a neveket
Mi lesz ha gyermekünk születik
És a házban egyetlen név vagy tulajdonnév sem marad
Ágynak esik ahogy a legkisebbel is történt
Akkor aztán várhatunk míg elpatkol egy rokon
És megkaphatja az ő nevét
Vagy világra jön és vadállat lesz belőle
Szőrös és névtelen bestia
Marcsák Gergely fordítása
Nazarij Nazarov 1990-ben született a Korpivnickijhez (korábban Kirovohrád) közeli Sztepove községben. A Kijevi-Mohila Akadémia befejezése után a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Filológiai Intézetében doktorált. Tanított a görög Thesszaloniki Arisztotelész Egyetemen, a filológiai tudományok kandidátusa. Verseskötetei: Menekülés Babilonból (2006), Lampadophor (2008).