Recenziók, ismertetések lényegre törően.
Poétikus, egyszersmind klasszikusan mértéktartó szemléletének foglalata lehet a kötet két remek társesszéje.
Hol volt, hol nem volt, pontosabban a kettő határán, a hófödte Ararát csúcsán is túl, a puszta tajgán a szibériai börtönök mellett, a koncepciós perekhez közel...
De melyek azok az égető gondok, melyeknek vizsgálata megteremti – a baloldali filozófiai hagyományon és kritikai igényen túl – a kötet esszéi közötti kötőanyagot?
Tehát, bármennyire is semmitmondó tautológiának tűnik, a filozófus feladata elsősorban a gondolkodás.
Csillogó csendben, bújócskázó csodákban és mosolygó pocsolyákban tükröződik a gyermekvilág.
Az Elveszve a rengetegben a furcsaság és erő könyve.