.svg)
A hetedik Kolozsvári Magyar Napok keretein belül kedden, augusztus 16-án 18 órától az Almásy László Kultúrtörténeti Kör és a Bulgakov Irodalmi Kávéház által közösen szervezett irodalmi felolvasóest meghívottja Szőcs Géza volt.
A kolozsvári közönség mind írói, mind pedig költői minőségben megismerkedhetett a szerzővel, akivel a felolvasott művek által végig járhatta Kolozsvár utcáit. A felolvasásban közreműködött Albert Nagy Ákos jövendőbeli színművész is. Többek között a Carbonaro álnéven megjelent Ha polip szuszog Kolozsvárott című kötetből hallhatunk szövegeket, melyeket korábban Szőcs Géza mesélt barátjának, Sziveri János költőnek, és ezen beszélgetések kerültek később lejegyzésre. Az a Kolozsvár, amit fiatalkorában megismert, amit egy időre elhagyni kényszerült, és ami iránt honvágyat érzett, elmondása szerint már nem létezik. Nem csak az imperializmus miatt, hanem mert épületeket bontottak le és építettek helyettük másikat, vagy csak mert egy régi, számára kedves hely bezárt, így lehetetlen a visszahelyezkedés.
Bár a meghirdetésnél „maratoni felolvasóestként” volt feltüntetve az esemény, a Boros Lóránddal való beszélgetés során néhány személyes történet elmondására is sor került. Még a pár perces áramszünet sem okozott fennakadást, hiszen Szőcs Gézának rögtön eszébe jutott egy ’80-as évekbeli anekdotikus történet a mindennapos áramszünetekről, aminek a színhelye egy Hajnal negyedi közért volt.
Az esemény végeztével a közönség nem csak egy kellemes beszélgetés utáni élménnyel gazdagodhatott, hanem a szintén Carbonaro álnéven megjelent 6-106 című dedikált kötetével is.
