.svg)
A FISZ-karaván földrajzi és szellemi kereszttüzének kolozsvári máglyája szeptember 16-án, román időszámítás szerint hét órától lobbant lángra a Bulgakov kávéház földszintjén. A magyar nyelvterület sarkalatos pontjain (azaz Budapesten, Pozsonyban és Újvidéken) ugyanebben az időpontban (azaz hatkor) tartottak felolvasóestet, így az eseményen összesen 23 költő vett részt.
(b-j) Visky Zsolt, Bajtai András, a cumizó kisfiú, Hyross Ferenc, André Ferenc, Kulcsár ÁrpádKolozsváron Serestély Zalán moderálásával André Ferenc, Bajtai András, Horváth Benji, Hyross Ferenc, Kulcsár Árpád és Visky Zsolt olvastak fel rövid bemutatkozó után. Kulcsár Árpi kétségtelenül egyedi versnyelvével indultunk, hogy majd André Feri „az Ikeából szeretnék gyereket” felütésű szövegének megkezdése pillanatában a felolvasók közé toppanjon egy cumizó kisfiú, aki nagy érdeklődéssel követte az így kialakuló „happeninget”. A mágikus jelenést követő széles vigyorok és tapsok után Hyross Ferenc nálunk is debütált olyan szóképekkel, mint például „tükörezüst csuklómozdulat” vagy „rozsdahéjú oldat”– apró feszültségekkel áthuzalozott, de nyugodt líráját követően a Lelkigyakorlatok világirodalmi oldal (tessék megnézni!) szerkesztője, Bajtai András olvasott fel egy némiképp Borgest megidéző, nagy lélegzetvételű verset. Ez olyan éles csendet teremtett, hogy Visky Zsolt Save! című szövege kapcsán mindannyiunkban megszólalhatott valami. Horváth Benji – a kör első bezártával – nem okozott csalódást, az ő szövegeiben van valami élőbeszédszerű többlet, ami csak szemtől-szembe jön át.
(b-j) Horváth Benji, Visky ZsoltSerestély Zalán kedvesen provokatív kérdései arról szóltak, hogy a karaván 23 résztvevőjéből csupán kettő nő (különben mindkettő Újvidéken olvasott föl, ahogy azt a vetítővásznon is láthattuk a későbbiekben) és vajon mi ennek az oka, illetve úgy látja, hogy feltörekvőben van (azaz szexinek számít) egyfajta szociális érzékenység a jelen költészetében. Noha az időkeretbe nem fértek részletes válaszok, annyit megtudhattunk, hogy ameddig létjogosultsága van az ilyesfajta tematikának, addig bátran legyen valaki továbbra is szexi költő. A felolvasás második körében ez teljes mértékben be is igazolódott, ugyanis hallhattunk Visky Zsolttól egyszerre román, magyar és angol nyelvű verset bravúros rímtechnikával, űrverset Benjitől és egy háromszáz villámcsapta szarvas sorsát föltérképező Hardangervidda című prózaverset Hyross Ferenctől. Bodor Ádám nyelvét és tájait idéztük Bajtai Andrással és André Ferivel, a kör pedig Kulcsár Árpival zárult (hogy Benjit idézzem: „kígyó harap enfarok”).
Mi kötötte össze ezeket a szövegeket? Lehet, hogy eredetileg semmi, mégis fölsejleni láttam azt, ahogy a sorok között megbújik az állatlét: sok szövegben volt kutya, madár – egyáltalán, valami szimbiotikus, nonhumán megnyilatkozás. Jó volt, legyenek még ilyen karavánok.
Az újvidéki felolvasás kivetítése
