.svg)
Kellenek most a hűvös szellők, bár nyitott ablaknál / nem aludhat még ilyen kis gyerek.
Túl sok halat vásároltál, mondja / anyám. Félreértem. Megtoldom / egy ékezettel és egy betűvel.
Mire elkészülnék, a lakásban nem lesz senki, / messze járnak már, kiket szerettem, / hajuk rég megőszült, ruhájuk csupa folt, / nem tudtak tovább várni rám, hajtogatják.
Halj meg, / s jóllehet téged már hidegen hagy, / felgyorsul körülötted az ügyintézés.
ketten gereblyéltünk apám és én / a kupacokat talicskára tettem / s hátravittem a ganyédombra / kicsit fölöslegesnek tűnt ez az egész
Ülőketrón, kefejogar – / uralkodom alattvalóimon. / Béke van. És bőségzavarban vagyok.
