Florin Ştefan alkotása
No items found.

Erőss Réka versei

XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 17. (823.) SZÁM – SZEPTEMBER 10.
Florin Ştefan alkotása

Florin Ştefan alkotása

Földönfutás



Színről színreszínlel.Számról szádraszámol.Szóról szóraszorít.
Szájból szájbaszalad.Napról napraapad.Végtől végigvetél.
Faltól faligfalod.Házról házrahagyod.Fokról fokrafuttat.Kézről kézrekerít.
Kézen-közönközös.

Messze Königsbergtől

két világon keresztülhurcolok magammal egy kancsal kislányt(mert muszáj).rángatom, fésülöm, mosdatom,néha pofon csapom. olyankor látnak:ikonok esnek le szegekről, ésféllábú cigányzenészek csóválják a fejüket.elviszem oda, ahol álmomban régi várfalvett körül egy leégett házat.egy pillanatra otthon vagyok.Otthon tehát vagyok.volnék, ha lenne ahol.buszmegállóban kefélő hajléktalanokgyakorolják a szabadság leckéjét,én meg lassan a világ tetején isbezárva érezném magam.sem a poharak fenekén,sem a hajnali tükörképekben,sem az idegenek megbotránkozó,zavart vagy elnéző tekintetébennem rajzolódnak ki az arc körvonalai.
riadt őzpaták csattogása zavarja meg a déli emberek álmát.szarvunkra mérgeskígyó tekeredik,itt mindenki virágillatú,narancs hull a fáról,héja méreg, leve anyatej.a kislány bal szemére meg fog vakulni.keresgélek: se csillagos ég, se erkölcsi törvény.Nincs min csodálkozni.

Hadüzenet

hétszentségek közt unalomkét véglet közé szorult szófélárva némasággyomor – és kutyaszorító.
holnapra egynek képzelem magam,ma még egy fél madár vagyok.ártalmatlan. – gondoljátok,de üvegszárnyat növesztek,és utánatok repülök,és olyat visítok,hogy az erdei szatírokmenten zsebre dugják kezüket!
értelmet kerülőúton keresőlapátkezeitek tapadnak a számra,lefejteni nincs erőm.láss csodát, kijött még egy számla.azt a szentségit, tavasz eza legsajátabb-lenni-tudásában!
port iszom és sarat prédikálokés csak egyetlenegyet bánok:hogy elvesztettem a barna sapkám.mi fogja össze ezután identitáscafatjaimat?
esténként szőrös hasú dzsinnekénekét hallgatom.szaggatott, durva lüktetés:haragszom, mert nem szerettek,s nem szerettek, mert haragszom.
lepedék vagytok,torkomban lerakódó kétely.rekedtes tőletek egész lényem.egyszer úgy is felköhöglek!tükörben felejtett jobbik részemDesirével fütyüla tükör mögül, amint éppegy kád hideg vízzel folyik leaz önigazolás végső lehetősége.

Erőss Réka 1999-ben született Sepsiszentgyörgyön. 2021-ben szerzett diplomát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. Jelenleg ugyanitt filozófiát tanul. A Helikon Amit nem lát a webkamera címmel meghirdetett pályázatának különdíjasa.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb